A sugárarália (Schefflera arboricola) jellemzői, gondozása, szaporítása és betegségei

A sugárarália egy időben igen elterjedt szobanövény volt hazánkban is, mutatós, fényes tarka-zöld leveleivel bármely helyiségnek előkelő dísze lehet. Sok más társához hasonlóan ez is légtisztító növény, ezért nem csak szép, hanem hasznos is.

A sugárarália jellemzői

A sugárarália a Távol-Keletről származó növény, Tajvan szigetén, Észak-Ausztráliában és Új-Guineában őshonos, ahol nem ritkák a 20-30 méteresre növő példányai sem. Levelei alakzata miatt esernyőfának is hívják eredeti élőhelyén. Mutatós levélzetével díszít, ujjasan szerteágazó, fényes felületű, gyakran tarka levelekkel rendelkezik, melyek megszűrik a levegő szén-dioxid, xylol és benzol tartalmát. Éppen emiatt rendkívül hasznos növény, hiszen jótékony hatással van a helyiségek levegőjére. Szobai körülmények között csupán 80-150 cm magasra nő meg.

A sugárarália gondozása

A sugárarália legjobban a világos, félárnyékos helyeket kedveli, de nem tűri a közvetlen napsütést. Nyáron kitehetjük a teraszra, erkélyre, ám gondoskodjunk arról, hogy sem szél, sem közvetlen napfény ne érje a leveleit. Megfelelő számára a szobahőmérséklet, de legszebben 10-12 és 18 C fok közötti hőmérsékleten fejlődik. Télen is e körüli hőmérsékletet biztosítsunk a számára.

Vízigénye – a legtöbb szobanövényhez hasonlóan – átlagos, vagyis mérsékelten végezzük, csupán akkor, ha a földje már kiszáradt. Télen még kevesebb vizet igényel, mint nyáron, kerüljük a túlöntözést! Kéthetente érdemes tápoldatozni, télen csupán havonta vagy el is hagyható ebben az időszakban. Mivel trópusi növény, ezért kedveli a párát, de csak melegben: ilyenkor rendszeresen permetezzük a leveleket. Télen a fűtés nem kedvez a növénynek, ilyenkor a száraz levegő vonzhatja a kártevőit.

Átültetése tavasszal esedékes, a fiatalabb növényeket évente ültessük át, a nagyobb, idősebb töveknél elég, ha két-háromévente, és évente csak a felső talajréteget cseréljük le. Megfelelő számára a B típusú virágföld.

A sugárarália jól alakítható szobanövény, vagyis a mi döntésünkön múlik, milyen formájú növényt nevelünk belőle: hagyhatjuk magasra, fa-szerűre nőni, vagy bokrosra, ez utóbbi esetben hajtásvégeit többször vissza kell metszenünk fiatal korában.

A sugárarália szaporítása

A sugárarália legegyszerűbb szaporítási módja a fejdugvánnyal való szaporítás, emellett megpróbálkozhatunk a magról való szaporításával is. Ez utóbbi azonban azért nehézkes, mivel szobai körülmények között szinte soha nem virágzik.

Otthoni körülmények között nem könnyű dugványozással sem szaporítani, ehhez ősz elején vagy december, január hónapokban a növény tetején lévő pár leveles hajtáscsúcs rész alatt picit bevágjuk a szárat, körülvesszük nedves mohával vagy tőzeggel, fóliával körbevesszük, és megvárjuk, amíg gyökeret fejleszt. A dugvány ezt követően választható le az anyanövényről, és ültethető el külön cserépbe.

A sugárarália betegségei és kártevői

A növény nem érzékeny a betegségekre, kártevői leggyakrabban a pajzstetvek, melyek meleg és száraz környezetben jelennek meg rajta. Mivel a növény érzékeny a hidegre, ezért a 10-12 C fok alatti hőmérsékletben ledobálja a leveleit, főleg télen. Ugyancsak a levelei ledobálásával reagál a túl kevés fényre, ilyenkor érdemes visszametszeni, és olyan helyre helyezni, ahol több fény éri.