Kedvelt szobanövény, ami ugyan a trópusokról származik, de mivel kevesebb fénnyel is megelégszik és a szárazabb környezet sem károsítja, jól alkalmazkodik a lakásban tartás körülményeihez. Gondozása nem okoz bonyodalmakat, egyszerűen tartható ezért bátran használhatjuk lakásunk díszeként.
A szobafikusz (Ficus elastica) az Indonézia és India, Szumátra és Jáva valamint Délkelet-Ázsiai trópusi és szubtrópusi területeiről származik. Az eperfélék családjába tartozó fikusz nemzetség egyik legnépszerűbb és legismertebb tagja. Nagyon magasra törekvő növény, természetes élőhelyén megnőhet harminc méter magasra is, de lakásban nevelve is gyorsan két méter magasra emelkedhet. Évente képes fél méter hosszú növekedésre is. Amikor már olyan magasra nő, hogy nem fér a lakásba vágjuk vissza az ágait és akkor, oldalra terjeszkedve fejlődik tovább. A szobafikusz ágai egyébként nem ágaznak el, nem hoz oldalhajtásokat, oldalágak csak abban az esetben lesznek rajta, ha visszavágjuk.
A növény fiatal leveleit fejlődése során piros színű burok védi , ami a levél kifejlődésekor lehull. A szobafikusz levelei sötétzöld színűek, fényes bőrszerűek és húsz-harminc centiméter hosszúak.
A növényt őshazájában haszonnövényként tartják, tejszerű nedvét, mely kaucsukot tartalmaz a gumikészítés alapanyagának használják.
Milyen gondozásra van szüksége a szobafikusznak?
A növény gondozása igazán egyszerű. Nincs különösebb talajigénye, megfelel számára az általános virágföldbe való ültetés. Nem szükséges az évenkénti átültetés sem, elég kétévente átültetni. Ha már túl méretes a növényünk és nehezen tudjuk mozgatni, egyszerűen csak a föld felső rétegét szedjük le és cserjük ki a földet, ezzel is biztosítva a tápanyag utánpótlását.
Elhelyezését tekintve, jó ha olyan helyet keresünk számára, ahol a fény biztosított, és a szobahőmérséklet általános. Teleltetése megoldott szobahőmérsékleten, de télen sem legyen tíz fok alatt a hőmérséklet. Arra viszont ügyeljünk, hogy huzatot soha ne kapjon a növény, mert abban az esetben ha, huzat éri le hullnak a leveli. Időnként a leveleket a portól törölgessük át, és permetezzük vízzel a páratartalom biztosítása céljából.
Nyáron, amikor nagy a meleg, két-három naponta öntözzük, lehetőleg esővízzel és csak annyira, hogy ne száradjon ki, nem szabad, hogy álljon alatta víz. Télen ritkább öntözést igényel, csak annyi vizet kapjon, hogy ne száradjon ki a növény. Tápoldatozni csak a nyár időszakában szükséges, két-három hetente.
Hogyan szaporítható a szobafikusz?
Tavasszal vagy nyár elején szaporíthatjuk a szobafikuszt levél vagy szárdugványról. Lehetőség szerint az idősebb példányok fiatal oldalhajtásait használjuk tovább szaporításra. A három, öt leveles csúcshajtásokat a levél felett vágjuk le, a vágási felületet vízbe mártva akadályozzuk meg a váladékozást, majd ültessük el a dugványokat. Ezeket a dugványokat edénnyel együtt tegyük műanyag zsákba és helyezzük szórt fénnyel ellátott helyre, ahol a hőmérséklet húsz-huszonnégy fok körüli.
A levéldugványok esetében is hasonlóképpen járjunk el, itt egy levelet távolítsunk el a szárral és a törzs egy darabkájával együtt, tegyük vízbe, majd rakjuk az ültető közegbe. Ugyanúgy kezeljük, mint a szárdugványokat.
A szobafikusz betegségei
Ha azt tapasztaljuk, hogy a növény levelei el kezdenek sárgulni, valószínű, hogy túlöntöztük, vagy kevés a fény a növénynek.
Megtámadhatják a növényt takácsatkák, melyeket a leveleken megjelenő finom kis háló jelzi. Végezzünk párásítást a leveleken, mellyel megakadályozhatjuk a kártevők elterjedését.
Ha a levelek lehajlanak, lankadttá válnak, valószínű kevés a növénynek a víz. Ebben az esetben gondoskodjunk vízutánpótlásról és figyeljük jobban a növény vízigényét.
Figyelem! –a növény tejnedve mérgező! A gyerekekkel és háziállatokkal legyünk elővigyázatosak, lehetőleg ne engedjük őket a növény közelébe jutni.
