Ha még nem tettük meg, éppen itt az idő, vessünk zöldbabot kertünkbe. Európában a zöldbab-fogyasztási szokások sokféleképpen alakulnak. Hazánkban, Oroszországban és a közép-európai országokban inkább a sárgahüvelyű fajták a kedveltek, míg a Nyugat-európai országokban a zöldhüvelyűeket, azon belül is a ceruzababot fogyasztják a legszívesebben.
Az úgynevezett roma típusú babot a Nyugat és Dél-európai országok lakói részesítik előnyben.
A zöldbab táplálkozási értéke
A zöldbab egyik legkifogástalanabb élelmiszer táplálkozási értékét nézve, jó étrendi és kalóriaszegény hatásának köszönhetően. Mivel íze semleges ezért sokféleképpen felhasználhatjuk étrendünkbe beépítve.
Táplálkozási értékén túl tekintve azért is hasznos, mert szoros együttműködésben vannak gyökerei a levegőt megkötő baktériumokkal, amelyek ellátják a növényt a nyár második felében is nitrogénnel. Ezt a tevékenységüket még a betakarítás után is folytatják.
Bokorbabok és futóbabok
A bokorbabok körülbelül huszonöt, ötven centiméteresre fejlődnek, főhajtásuk sűrűn elágazó és mindegyik főhajtás virágzatban végződik.
A futó, vagy másképpen nevezve karós babok négy méteresre is megnőnek, azonban támrendszer nélkül ritkán termeszthetők. A hajtások balról jobbra kanyarodnak, hosszú ízközűek, kevésbé ágaznak el és a virágzatok a levelek hónaljából nőnek. Ebbe a csoportba sorolhatók a tűzbab fajták is.
A bab termése hüvelytermés, mely különböző színű, alakú, méretű és szerkezetű. Zöldbab termesztésére a laza szerkezetű, középkötött, mészben gazdag, enyhén lúgos vagy közömbös kémhatású, könnyen melegedő talajok a legalkalmasabbak. Jól tudjuk termeszteni a jó vízgazdálkodású, levegős, táp és szerves anyaggal jól ellátott talajokon. Vízigénye nem magas, viszont a fejlődési szakaszban kifejezetten igényli a nedvességet. Csírázáskor, a kelés idején és virágzáskor nem csak az öntözést, de magas páratartalmat is biztosítsunk számára, különben a virágok és a hüvelykezdemények lehullhatnak. Többször kis mennyiségű vízzel öntözzük.
Mikor vessünk zöldbabot?
A zöldbab vetési idejét a hőmérséklet határozza meg. Általában május elején jellemző a jó keléshez szükséges tíz, tizenkét fokos hőmérséklet, amikor földbe rakhatjuk a magokat.
Az apróbb magvú babokat sekélyebben, a nagyobb magvúakat mélyebbre három-négy centiméter mélyen vessük.
A zöldbabot egész nyáron termeszthetjük, mivel másodvetéssel is jó termést hoz. A még biztonságosan betakarítható idő a július tizedike körüli vetés idő. Különösebb növényápolást a zöldbab nem igényel, elsősorban a gyommentesítést végezzük el szükség esetén, és eső után lazítsuk a talajt. Amikor eljön a virágzás ideje, akkor már nem szabad kapálni, mert leverjük a virágokat.
Zöldbab fajták
Juliska bab erőteljes növekedésű, hosszú tenyészidejű karós bab. Hüvelye világossárga, lapos. Magja nagy, hengeres lilásbarna színű.
Budai piaci bab korai érésű fajta, lapos hüvelyű, a vetéstől számítva ötven nap után szedhető. Levélzete világossárgás zöld, a viaszsárga hüvelyek hossza tizenkét, tizenhat centiméter.
Babilon bab megdőlésre hajlamos, szára szilárd, felálló hajtásrendszerű. Termései magasan képződnek, egyenes hüvelye sötétzöld, kerek keresztmetszetű.
Hórusz bab egyenes élénksárga termései a bokrok felső harmadában sűrűn fejlődnek. Hüvelyei kerek keresztmetszetűek.
Sonesta bab korai érésű, jó minőségű bőven termő fajta. Hüvelye egyenes élénksárga színű.
Maxidor bab középkései fajta a vetéstől a szedésig két hónap szükséges. Viaszsárga hüvelyei kerek keresztmetszetűek, a növények lombja sötétzöld színű.
