Az oroszlánszáj, vagy ahogyan jobban ismerjük tátika, kislánykorom egyik legkedvesebb játék virága volt. Azon kívül, hogy elkápráztatott bennünket gyönyörű változatos színeivel, nagyon szerettünk vele játszani, mert tudtuk nyitogatni a „száját”. A növény az ajakos virágúak és az útifűfélék családjába tartozó faj, mely már az ókorban és a középkorban is megtalálható volt Európa kertjeiben.
Eredeti származási területe a Földközi-tenger térsége, de napjainkra már világszerte nagy népszerűségnek örvendő kerti virág. Közkedvelt növénye a parkoknak, ahová dísznövényként ültetik.
Az oroszlánszáj (Antirrhinum majus) jellemzése
Lágyszárú, évelő növényfaj, aminek megtalálhatók az alacsony, közepes és magas változatai, az ötven centimétertől a kétszáz centiméterig. Igénytelen, sok színnel rendelkező egynyári virág, a piros árnyalataitól a rózsaszín, a sárga, a fehér színűig megtalálhatók színkeverékei. A virágok vágott virágként is hosszú ideig eltarthatók. A levelek szélesen lándzsásak, a virágok a szár tetején ülnek, a szirmai szájra hasonlító alakúak. A vad változatok színe rózsaszín, lila, gyakran sárga.
Az oroszlánszáj (Antirrhinum majus) ültetése és gondozása
A növény magjait február végén, március elején vessük el, ahhoz, hogy a palántákat április végén a tavaszi fagyok elmúlása után szét tudjuk ültetni. A magvetés egyszerű, a szaporító tálcára előkészített földre vékonyon szórjuk rá a magokat és óvatosan nyomkodjuk bele. Helyezzük a tálcát világos, húsz fok körüli helyiségbe, és fedjük le üveglappal. Két hét eltelte után a magok kikelnek, amikor már az üveglapra nincs szükség, és hűvösebb hőmérséklet is megfelel a fejlődéshez. Kiültetés előtt szoktassuk a szabad levegőhöz, ezért szellőztetessük gyakran a helyiséget, amelyben tároljuk.
Kiültetésre bármilyen talaj megfelel, a tátika nem igényes növény, sőt még enyhe idő esetén a telet is átvészeli, és másik évben is virágzik.
Gondozása a rendszeres öntözés és az ágyás gyomlálása, valamint az elszáradt virágok eltávolítása, mely segít abban, hogy a virágzás folyamatos legyen. Ha azt látjuk, hogy a növény már nem hoz több virágot, vágjuk a szárat vissza a talaj felett tíz centiméter magasságban és öntözzük bőségesen. Így újabb virágzásra késztetjük a növényt egészen az őszi fagyokig.
Gyakori betegsége lehet a tátikának a szürkepenész, főleg abban az esetben, ha esős hűvös az idő hosszabb ideig. Ha azt tapasztaljuk, hogy megtámadta növényünket a betegség, amit a leveleken és a virágokon vehetünk észre, azonnal távolítsuk el a beteg egyedeket és semmisítsük meg. A fiatal növényekben a csigák is kárt tehetnek, melyeket igyekezzünk eltávolítani a közelükből. Nagyobbak és szebbek lesznek a virágok, ha időnként az oldalhajtásokat levágjuk a növényről.
Az oroszlánszáj (Antirrhinum majus) szaporítása
A tátika elszórja a magjait, úgyis kikel a következő évben, de össze is gyűjthetjük a virág magjait és magunk ültetjük el tavasszal.
Ültethetjük vásárolt palántáról is úgy biztosítottabb a fajta tisztasága.
