„Fehér liliomszál, Ugorj a Tiszába, Támaszd meg oldalad, A nagy vasvillával… „, sok dal, költemény szereplője a fehér liliom.
Talán az egyik legrégebbről származó növény a liliomfélék között a fehér liliom (Lilium candidum), hiszen már termesztették dísznövénynek az ókorban is, és gyógynövényként a tizenhetedik századig használták. Könnyen kivaduló növény, melynek származási helye Elő-Ázsia, de eredeti élőhelyén már nem lelhető fel. Római közvetítéssel került Európába, majd Európa szerte a keresztesek terjesztették el. Hagymája értékét növeli, hogy keleten még napjainkban is étkezésre használják.
Művészeti értéke a történelem során meghatározó volt, az ókorban a menyasszonyok koszorúit díszítette, mivel a tisztaság és az ártatlanság szimbólumaként tekintettek a virágra. A legrégebbi perzsa és szirus dalok, mint szüzesség és ártatlanság jelképeként dicsőítik. A katolicizmusban Szent Antal virága és Szűz Mária jelképe, valamint a kolostorkertek köztiszteletben álló gyógynövénye. A templomok díszítésében fontos szerepet tölt be a fehér liliom. Krétai kerámiákon felelhető a tizenhatodik századból származó ábrázolása is.
A fehér liliom (Lilium candidum) jellemzése
A növény hagymája laza szerkezetű, körülbelül tíz centiméter az átmérője. Örökzöld növény, melynek levelei rozettában állnak. Erős illatú, fehér harang alakú, fölálló vagy csüngő virágai, a virágszáron, június-júliusban a virágszáron fejlődnek. A virágok mérete elérheti a másfél méter magasságot is. Öt-húsz virágot hoz egy száron. Vágott virágként kiválóan alkalmas csokrok, koszorúk vázák, díszítésére, a virágkötészet sokrétűen használja.
A fehér liliom (Lilium candidum) termesztése
A fehér liliom a falusi kertek elmaradhatatlan jellegzetes virága, mely évről évre dísze a kertnek, főleg abban az esetben, ha a növényt évekig ugyanazon a helyen hagyjuk, ahova eredetileg ültettük. Mivel elég nagyméretű virág, szükséges lehet támasztékot alkalmazni számára, nehogy a szél kárt tegyen a növényben.
A növény hagymáját augusztus végén, szeptember elején kell elültetni, lehetőleg laza szerkezetű talajba. A fehér liliom a meszes talajt részesíti előnyben, és fontos számára a jó vízáteresztő képessége is a talajnak. Nem kell mélyre ültetni, elég, ha öt centiméter földréteg takarja a hagymát és a tőtávolság se legyen húsz centiméternél nagyobb. A fehér liliom nem szereti az árnyékos helyet, de az erős napfény is árthat a gyökereinek, ezért olyan helyet keressünk, ami a legideálisabb a hagymák ültetésére. Az erős fagyoktól nem árt védeni a növényt, melyet megoldhatunk lomb vagy fenyőkéreg takarással. Öntözésre havonta egyszer van szükség, mellyel egy időben a tápanyag pótlását is elvégezhetjük. Amikor a növénynek befejeződött a virágzása, nincs szükség sem öntözésre, sem pedig tápanyagpótlásra. A hagymák átültetését csak akkor kell elvégezni, ha csökken a növény virágainak a mérete. Ilyenkor a szokásos módon ültessük át másik megfelelő helyre.
A fehér liliom (Lilium candidum) a népgyógyászatban
Régi idők óta használja a népgyógyászat a fehér liliomot, mivel nagyon jó gyulladáscsökkentő a hatása, külsőleg sérülés okozta gyulladások, bőrgyulladások, égési sérülések kezelésre különösen alkalmas. Egészen a tizenhetedik századig használták gyógynövényként. Olajával könnyítették a vajúdást.
Kozmetikumként is elterjedt volt, mivel azt tartották, hogy a virág nedvéből nyert kivonat megfiatalítja az arcbőrt, összezúzott szirmai mézzel keverve pedig ránctalanít. Olaja napjainkban is a parfümök alkotórésze.
