cserszömörce

A cserszömörce jellemzői, igényei és gondozása, szaporítása, kártevői és betegségei

Gyönyörűen színeződő őszi lombozata, valamint tavaszi különleges megjelenése miatt a cserszömörce egyre nagyobb népszerűségnek örvend a díszkertekben.

A cserszömörce jellemzői

A cserszömörce (Cotinus coggygria) hazánkban is őshonos, lombhullató cserje vagy kisebb fa. A szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozik, rokona az ecetfa. A világ sok részén honos, eredeti élőhelye a mediterrán térség, Dél-Európa, Délnyugat-Ázsia, Kína, Pakisztán. Megtalálható Németország melegebb régióiban, sőt a Brit-szigetek egy részén is.Mára számtalan kertészeti változata van, a nemesítéseknek köszönhetően minden kerttípusba sikeresen beilleszthető. Nagyon hálás növény, ugyanis ellenálló a betegségekkel, környezeti tényezőkkel szemben, nem nagy igényű. Vadon is nő hazánkban, elsősorban mészkőhegységekben, azok napos, délre néző oldalán figyelhetjük meg állományait. Kifejezetten meleg- és szárazságtűrő növény, ezért egyre jobb választás a melegedő klíma miatt hazánkban is. Akár a kertünk kedvezőtlenebb feltételekkel bíró részébe is telepíthetjük.

Lombozata igen dekoratív, emellett nem elhanyagolható a tavasszal nyíló bugavirágzata díszítő értéke, valamint ősszel a kicsiny csontártermései sem. Bokros habitusú, szétterülő, ritkás lombozatú. Magassága és szélessége is elérheti a 3-5 métert. ám ma már létezik törpe változata is, amit akár dézsában, konténerben is nevelhetünk. Jól tűri a fagyokat is. Kérge szürkésbarna, enyhén repedezett. Levelei 5-8 cm hosszúak, kopaszok, némely típusnak a fonáka pelyhes. A levelek alakja ovális, kerekded, épszélű. Lombja zöld alapvetően, de lehet bordó, vörös, sárgászöld, aranysárga is. Ősszel a levelek gyönyörűen színeződnek.

Virágai júniusban nyílnak, dús, felálló bugavirágzatban, virágai meddők. A bugák jellegzetessége a szöszös dísz, ami igencsak mutatóssá, dekoratívvá teszi ezt a növényt. Ez a dísz a virágok kocsányain fejlődő tollas szőrökből áll, melyek lilásak, rózsaszínesek vagy sárgászöld színűek. Virágzata miatt angol nyelvterületen füstbokornak (smoke bush) is nevezik, mivel a pamacsok füstfelhőre emlékeztetnek. A virágokból apró, tojás alakú, barna színű csontártermések fejlődnek. Kifejlett magassága 2-4 méter, melyet kb. 6-8 év alatt ér el.

Ültethetjük szoliterként, vagy évelő növények hátterébe, sőt nevelhetünk belőle sövényt is.

Népies elnevezései: cserzőfa, szömörce, timorfa, parókafa, szumák, szkumpia.

Enyhén mérgező növény, néhány észak-amerikai fajtának erősen allergizáló olajai is vannak. Ezért óvatosan érintsük a növényt, főleg kesztyűben, és érintése után mindig mossunk alaposan kezet!

Gyógyászatban régóta használják, gyulladáscsökkentő hatású, szájvizét a foggyógyításban gyakran alkalmazzák. Leveleit használták égési sérülések gyógyítására vagy mérgezések ellen, sőt memóriazavarok javítására is alkalmazták. Iparilag bőrcserző anyagot és sárga festéket nyernek ki a növényből.

A cserszömörce igényei és gondozása

A cserszömörce természetes élőhelyein a tápanyagban szegény, vagy alig tápdús, meszes, köves, akár sziklás szerkezetű talajokban él. Elsősorban a száraz, meleg lejtőkön fordul elő, megtalálhatjuk az alföldön és a hegyvidékeken is. A bordó levelű fajtákat célszerű teljes napsütésre, déli fekvésbe ültetni, mert lombozatuk színe csak így érvényesül teljesen.

Fényigényes növény, ugyanakkor vízigénye csupán közepes, az idős példányok, már a hosszantartó aszályos időszakot is jól tolerálják. Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű talajok az ideálisak a számára, de megél köves, sziklás talajokon is.

Ha sövényként telepítjük, akkor a töveket kb. 70 cm-re ültessük egymástól. Beültetés után alaposan öntözzük meg a növényt.

Trágyázni mérsékelten szükséges, ám évente egyszeri szerves komposzt kijuttatása elegendő a számára.

Már két év alatt jelentős méretűre nő, nyírott sövénynek is alkalmas, hiszen jól tűri a metszést. Virágzást követően érdemes metszeni, mert ha előtte metsszük, akkor abban az évben már nem hoz virágot. Szükség lehet ifjítására is időnként (ebben az esetben vágjuk vissza a növényt a törzséig), és a beteg vagy sérült ágakat is távolítsuk el rendszeresen. Alapvetően nem szükséges minden évben megmetszeni, csak ha szükséges, egyéb esetekben 2-3 évente is elegendő.

Teleltetni nem szükséges, kb. -20 C fokig bírják a fagyot, ez hazánkban gyakorlatilag teljes télállósságot jelent. Ha fagyzugosabb helyeken élünk, akkor szükség lehet némi plusz védelemre, főleg a fiatal növények esetében.

A cserszömörce szaporítása

A cserszömörcét szaporíthatjuk magról, ám egyszerűbb módszer, ha zölddugványokról szaporítjuk a növényt. Ezenkívül bujtással is szaporíthatjuk a növényt. A zölddugványozást júliusban és augusztusban végezhetjük. Metsszünk le egy kb. 10-12 cm-es darabot egy levélcsomó alatt egy közepesen idős ágról. A levelek eltávolítása után mártsuk az alsó végét gyökereztető hormonba, majd ültessük el, és tartsuk folyamatosan nedvesen a talaját. Tehetünk a cserépre műanyag zacskót is. Néhány hét alatt kigyökerezik.

A bujtásos módszernél hajtsunk le legalább egy éves hajtásokat a talajra és rögzítsük le őket. Érdemes megkarcolni az ágat azon a helyen, ahol szeretnénk, hogy gyökér fejlődjön. Itt is tartsuk egyenletesen nedvesen a talajt. Ősszel leválasztható a hajtás az anyanövényről és külön ültethető.

A cserszömörce kártevői és betegségei

Ha a cserszömörcét olyan helyre ültetjük, ahol a vízelvezetés nem jó, akkor a pangó víz gondot jelenthet számára, és ebben az esetben fennáll a Verticilliumos-hervadás okozta fertőzés kockázata.

Egyébként betegségekkel és kártevőkkel szemben meglehetősen ellenálló cserje.

A cserszömörce néhány ismertebb fajtája:

  • Cotinus coggygria „Royal Purple”: talán a legnépszerűbb fajta, bár lassan nő, kifejlett magassága és szélessége is kb. 3 méter. Lombozata egész évben intenzív sötétvörös, lilásvörös.
  • Cotinus coggygria „Lilla”: levélszíne a Royal Purple-éhez hasonló, ám ez egy alacsony növekedésű, karcsúbb fajta, mely kisebb kertekbe vagy kisebb helyekre tökéletes választás.
  • Cotinus coggygria „Golden Spirit”: aranysárga lombú fajta, virágai vörösesek. 2-2,5 méter magasra és 2 m szélesre nő.
  • Cotinus coggygria „Kanari”: limezöld lombozatú, ősszel narancsvörös cserje, 2,5 méteres maximális magassággal.
  • Cotinus coggygria „Grace”: kb. 3-6 méter magasra is megnövő cserje, melynek levelei kihajtáskor piros árnyalatúak, majd bordóra váltanak, ősszel pedig narancsos színben pompáznak.
  • „Smokey Joe”: közepesen erős növekedésű fajta, zöld lombozattal rendelkezik, maximális magassága 2,5 méter.
  • Cotinus coggygria „Young Lady”: zöld lombozatú, alacsony növekedésű fajta, 2,5 méteres maximális magasággal és szélességgel.

Total
0
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Előző cikk
Mikulásvirág

10 karácsonyi növény az ünnepek ünnepére

Következő cikk
őszi vérfű

Az őszi vérfű jellemzői, igényei és gondozása, szaporítása, kártevői és betegségei

Kapcsolódó cikkek