Amikor először hallottam meg a csillogó pirosliliom nevét, szemeim előtt egy piros liliom jelent meg, pedig ez a növény csupán rózsaszínben és ritkábban fehérben létezik, ráadásul nem is a liliomfélék családjába tartozik… Megjelenése azonban színétől és hovatartozásától függetlenül csodálatos, bármelyik kertbe színt és életet visz.
A csillogó pirosliliom jellemzői
A csillogó pirosliliom (Nerine bowdenii) az amarilliszfélék családjába tartozó hagymás növény. Magassága kb. 40-45 cm, nagy dekorációs értékkel rendelkezik. Ahogy az amarilliszek is, a pirosliliom is jól mutat, és használják is vágott virágként, emellett ültethetjük nagyobb dézsába, kaspóba is, és természetesen szabadföldbe is.
Levelei bőrszerűek, hosszúkásak, élénkzöldek, virágzata vékonyabb megjelenésű, tölcsérszerű, ernyős virágzat (egy ernyőben 5-10 tölcséres virággal). Ősszel virágzik, virágai rózsaszín, fehér és ciklámen színekben pompáznak. Nevében a csillogó jelző virágai szirmának fényben való csillogását jelzi.
Származását tekintve eredeti élőhelye Afrika déli része, ahol a hegyekben él. Európába a XX. század elején hozták be.
Egy kis érdekesség: a pirosliliom hagymák egyik első Hollandiába tartó szállításakor egy hajó zátonyra futott a Franciaország közelében található (de jelenleg a brit koronához tartozó) Guernsey-sziget partjainál, ahol a vízbe került virághagymákkal teli ládák egyikét partra mosta a víz. Ott a hagymák kihajtottak, és gombamód elszaporodtak a szigeten, szól a legenda, emiatt sok helyen a növényt Guernsey-liliomként is nevezik-
Nálunk, Európában az enyhébb telű mediterrán területeken hagymáit egész évben a talajban hagyják, és ezeken a helyeken átvészeli a teleket.
A csillogó pirosliliom gondozása
Enyhébb teleken, némi takarással nálunk is átvészelheti a teleket, ám jobban tesszük, ha hagymáit késő ősszel felszedjük, majd tavasszal újra kiültetjük. Takarással jó eséllyel kibírja -15 C fokig, ehhez azonban fontos, hogy a talaj száraz legyen, mert a hagymái érzékenyek a nedves, hideg talajra. Aki azonban nem szeretne kockáztatni, az jobban teszi, ha cserépbe, dézsába ülteti a hagymáit, és késő ősszel védett, fagymentes helyre viszi.
Tavasztól őszig tehát kitehető, kiültethető szabadföldbe, kedveli a napos, védett, világos helyeket. Előnyben részesíti a tápanyagdús, jó vízáteresztő képességű talajokat.
Nyáron öntözzük rendszeresen, télen a hagymák nyugalmi állapotban vannak, ezért csak ritkán és mérsékelten öntözzük. Virágzás előtt, a növekedési periódusban érdemes foszfordús tápoldattal ösztönözni a dúsabb virágzásra.
Az amarilliszekkel ellentétben ültethetünk több hagymát is a cserépbe, ezt kifejezetten kedveli, és dúsabban is virágzik. Azonban ha azt érzékeljük, hogy csökken a virágzási volumen, akkor megérett az idő a hagymák szétültetésére.
Érdekesség, hogy a tavasszal kinőtt levelei a nyár folyamán elhalnak, visszahúzódnak, és virágzatát csupán ősszel hozza, amikor levelei már nincsenek. Nálunk nem ritka, hogy virágai csak októberben vagy novemberben jelennek meg.
Eltérnek a vélemények atekintetben, hogy hagymáit milyen mélyre ültessük, egyesek szerint nem szabad túl mélyre ültetni, mert akkor nem virágzik, míg a szakirodalom szerint jobb, ha a hagymák mélyre kerülnek. Egy biztos: a növény nem kedveli a túlzott bolygatást, ezért jobb számára, ha télire is a talajban hagyjuk, de ebben az esetben – ahogy már említettük is – gondoskodjunk a vastag lombtakarásáról. Ha cserépben neveljük, ne ültessük át évente, elegendő csupán akkor, ha már teljesen kinőtte a cserepét.
A csillogó pirosliliom szaporítása
A növény a legegyszerűbben a nagyobb hagymák által hozott sarjhagymákkal szaporítható. Megpróbálkozhatunk a magról való szaporításával is, ám ebben az esetben több időt kell várnunk az leső virágokra.
A csillogó pirosliliom kártevői és betegségei
Leggyakoribb kártevői a viaszos pajzstetvek.
