A kökörcsinek a boglárkafélék családjába tartozik, Magyarországon öt kökörcsinfajta fordul elő, és mind az öt fajta a védett növények közé tartozik. A hazánkban lévő fajok a lila mindenféle árnyalatában pompáznak, de más országokban előfordul a fehér és a sárga virágú kökörcsin is. A kökörcsinek mérgező növények, valamikor régen használták gyógynövényként külső használatra, napjainkban már nem gyűjtik. A kökörcsinek igénytelensége, valamint a virág szépsége indokolja kiskerti felhasználását. A kökörcsin fajokat általában nem támadják betegségek, kórokozók.
A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) jellemzése
A tátogató kökörcsin (Pulsatilla patens ) jellemzése
Hazánk egyik leginkább veszélyeztetett növénye a tátogató kökörcsin, mivel a kipusztulás szélén áll. Élőhelye a nyírbátori homokbuckák területe, melynek látványa páratlan. Sötét ibolyás kék virágai jó időben teljesen szétnyitják lepleiket,tátognak. Innen ered a neve: tátogó. Fokozottan védett fajok között tartják számon a növényt.
Hogyan neveljünk kertünkben kökörcsint?
A közönséges vagy európai kökörcsin (Pulsatilla vulgaris) hibridjei gyakori ékessége a virágoskerteknek. Az európai kökörcsin levelei már a virágzás kezdetén megjelennek, melyek páfrányszerűen szeldelt
A kökörcsin szaporítása
A kökörcsint szaporíthatjuk magvetéssel és gyökérdugványozással. A termésérés után a magokat célszerű azonnal elvetnünk, négy-öt magot tegyünk egy cserépbe. A csírázáshoz körülbelül egy hónapra van szükség, tizenöt fokos hőmérsékleten. Gondoskodjunk, hogy a föld ne száradjon ki alatta. A kis növények végleges helyükre történő kiültetését nyár végén végezhetjük el. Kiültetés után a kis növények megerősödnek és tavasszal megújulnak. Szaporíthatjuk még a kökörcsint gyökérdugványozással is, ezzel a módszerrel hamarabb kapunk virágzó növényt.