Amikor már nagyon várjuk, hogy vége legyen a télnek, szervezetünk tartalékai lassan elfogynak, kell a vitaminpótlás, rendelkezésre állhat számunkra a tavasz első zöld hírnöke a metélőhagyma. Sokféle módon hívják ezt a hazánkban igen elterjedt és népszerű fűszernövényt: pázsitfű, pázsithagyma, de nevezik német nevén is snidlingnek.
Évelő növény, mely a Földközi-tenger vidékéről származik.
Hogyan jellemezhető a metélőhagyma?
A növény magassága elérheti a húsz-ötven centiméter magasságot, a levelek henger alakúak, üregesek és karcsúak. Kerek ernyőkben nyílnak apró rózsaszínű virágaik, melyeknek nagyon kicsi a kocsányuk. Egyik legegyszerűbben és problémamentesen termeszthető fűszernövény.
A metélőhagymának sok kis apró hagymája található a föld felszíne alatt, a föld fölötti részen a hengeres hagymalevelek sűrűn törnek elő egymás mellett. A metélőhagyma nem sok helyet vesz igénybe, termelhetjük veteményes kertben is, de ha közelebb akarjuk, a konyhánkhoz, ültethetjük virágágyásokba, évelőágyásokba, sőt még nagyobb cserepekbe is. Szépen mutat virágaival, akinek van fűszerkertje, oda is beültethető.
Milyen gondozást igényel a metélőhagyma?
A metélőhagymával nem sok dolgunk van, nem igényes a gondozásra, veteményes kertben ültetve a gyomoktól kell védeni, időnként a talajt lazítani körülötte. Ültethető fák közé, napos vagy árnyékos helyre. Nitrogénnel jól ellátott talajban gyorsan fejlődnek levelei. Ültetés után bőséges vízellátásra van szüksége, később már a szárazságot is jól tűri.
A metélőhagyma magokat március végén, április elején kell a földbe juttatni, a talaj legyen jól előkészítve, hogy a gyökerek el tudjanak mélyen helyezkedni. A metélőhagymának is sok idő szükséges a keléshez, csak három-négy hét után jelennek meg az első kis sziklevelek. Ültetés után a csírázás és kelés idején sokat kell öntözni és ilyenkor kell a tápanyagot is hozzáadni.
A metélőhagymát első évben nem szoktuk nyírni, hagyjuk megerősödni, a nyírást csak a második évben kezdjük, melyet kétszer-háromszor megismételhetünk. Erőteljesebb lesz az új hajtás, ha jó mélyen vágjuk le a szárakat.
Hogyan szaporítsuk a metélőhagymát?
A metélőhagyma magvetéssel szaporításán kívül, szaporíthatjuk tőosztással is. Ugyan évelő növény, de szükséges három-négy évenként másik helyre ültetni, mert nem szeret sok éven keresztül egy helyen élni. Amikor már elég erősek a tövek gyorsan és egyszerűen szét lehet szedni és két-három részre ültetni. Az átültetés ideje lehet a tavasz, de ősszel is átültethetjük, ügyelve arra, hogy a gyökerek még a fagyok beállta előtt megerősödjenek.
Ültethetünk edénybe is metélőhagymát, ha télen szeretnénk felhasználni. Azokról a tövekről már nyáron ne vágjuk le a leveleket, amelyeket hajtatni szeretnénk, így tudják elraktározni a tápanyagokat. Szeptemberben ássuk ki a földből a kiválasztott töveket, megtisztítva a gyomoktól, lombjukat levágva ültessük cserépbe, melybe kerti földet raktunk. Mérsékelten öntözzük, október végéig helyezzük árnyékos helyre. Konyhában tartva, lehetőleg ablak közé rakva fejlődik legjobban, nem bírja a nagyon meleget és levéltetvek is könnyebben megtámadhatják.
Mire jó a metélőhagyma?
Természetesen télen fogyasztva a legértékesebb a metélőhagyma, mivel étvágygerjesztő és gyomorerősítő hatása van. Főzésre nem alkalmas, akkor elveszíti ízét és zamatát, csak nyersen fogyasszuk. Használhatjuk ételek ízesítésére, keverhető mártásokba, sajtokba, a diétás ételek egyik fontos fűszere, mindamellett, hogy nagyon fontos vitaminforrás.
