A hegyeinkben kirándulva szinte biztosan találkozhatunk a fák aljában a talajtakaró meténgek valamelyik fajtájával, sőt a régi temetők kedvelt növénye is ez. Kertjeinkben kiváló talajtakaró, gyeppótló, igénytelenségének hála nem sok gondozást igényel, ám egybefüggő zöld területet alkot, és virágaival is díszít.
A meténgek jellemzői
Ha a meténgekről (Vinca) esik szó, két fajtáját kell megemlítenünk: a kis meténget (Vinca minor) és a nagy meténget (Vinca major). A kis meténg hazánkban is gyakori a természetben is, főleg tölgyerdőkben, gyertyánosokban találkozhatunk vele. Népies nevei, melyekkel gyakran találkozhatunk: örökzöld meténg, télizöld meténg, vagy egyszerűen csak télizöld. A kis és nagy meténg ugyanis télen is megtartja leveleit, vagyis egész évben díszítenek zöldjükkel a talajon. A már említett nagy meténg hasonlít a kis meténgre, ám nagyobbak és kerekdedebbek a levelei, virágai pedig ibolyakékek.
A meténgek eredeti hazája Európa, de megtalálhatók a Kaukázusban és Kis-Ázsiában is. Hazánkban is honos, elterjedése jellemzően az északi-középhegység, a Dunántúli-középhegység és az Alföld északi része.
Virágaikat tavasszal, áprilisban hozzák, kékeslilás színűek, nagy tömegük miatt igencsak mutatósak. Léteznek tarka levelű változatai is.
Kétféle hajtást nevelnek e növények, egyik fajta a hosszúra növő, virágot nem, csak levelet hozó hajtás, mely talajt érve hajlamos legyökerezni, és a másik a rövid, virágzó hajtások, melyek csak 10-15 cm-esek, felállóak.
A meténgek igényei és gondozása
A meténgek gondozását tekintve nagyon egyszerűen tarthatók, hiszen igénytelen növények. Csupasz talajfelület takarására a legideálisabb növények, olyan helyeken is, amelyek szárazabbak az átlagosnál vagy ahol nem marad meg a fű. Néhány év alatt a meténgek beborítják ezeket a területeket, megtörik egyhangúságukat, és ezeken a területeken is virágzó zöld tömeget képezhetünk. Kiváló növények a rézsűs területek beültetésére, ahol más növény nem, vagy csak nehezen maradna meg.
A kis és a nagy meténg sem válogatós a talajban, bármilyen kerti talaj megfelelő a számára. A legmélyebben árnyékos területekre is ültethető, mert a meténgek elviselik a sötét helyeket, a kedvezőtlen fényviszonyokat. Fényigénye alacsony, de naposabb helyekre is telepíthető.
Vízigényét tekintve sem tartozik az igényes növények közé, hiszen alacsony vízigényű, öntözni nem szükséges, csak extrém száraz időszakokban. Éppen e tulajdonsága miatt ültethető a fák alá közvetlenül, ahol a fák hajlamosak a nedvesség elszívására.
Indáival szaporodik, ugyanis hosszú indákat hoz, melyek a talajt érve legyökereznek, így gyökérzetet nagy felületen alkot. Emiatt a tulajdonsága miatt alkalmas talajtakarónak.
Metszeni nem szükséges, de ha szeretnénk gyors terjedését kordában tartani, akkor rendszeres visszavágást, metszést kell alkalmaznunk. Indái mindenfelé hajlamosak legyökerezni, egy idő után akár „kiirthatatlanná” válhat, ha nem vigyázunk. A metszéskor a főágakat kell megkeresnünk, és visszavágnunk az elágazások fölött.
A meténgek szaporítása
Szaporításuk nagyon egyszerű, hiszen maguktól is gyorsan szaporodnak. Egy már legyökerezett indát, hajtást vágjunk le a szárról, és ültessük el, ahová szeretnénk. Cserépbe is ültethető, igen jól mutat teraszon, erkélyen is.
A meténgek kártevői és betegségei
A meténgeknek nincsenek kártevőik, és nem jellemzőek rájuk a betegségek sem, ellenálló, igénytelen fajták.
A meténgek gyógyhatásai
Hatóanyagát leveles hajtásaiból nyerik ki. Vérnyomáscsökkentő, agyértágító, vizelethajtó hatású. Népi gyógyászatban sebgyógyításra is használták.
