Az olasz kontyvirág jellemzői
Az olasz kontyvirág (Arum Italicum) ahogy a neve is jelzi, a Földközi-tenger partvidékéről, a mediterrán térségekből származik, Észak-Afrikában és Dél-Európában honos növény. A kontyvirágfélék családjába tartozik, rokonai az ismert vitorlavirág, a flamingóvirág, a filodendron, a rákvirág vagy a szobaifutóka.
Évelő, gumós növény. Kifejlett magassága közepes, mindössze 30-40 cm-re nő, levelei sötétzöldek, némi ezüstös árnyalattal márványozottak. Levelei dárda alakúak és szélesek. Virágzás után a levelei elszáradnak, majd a nyár végén újra kihajt, ezekkel az újonnan hozott levelekkel telel át.
Fényigénye alacsony.
Május, június hónapban virágzik. Virágzata torzsavirágzat, sárga vagy krémfehér színű, zöld buroklevéllel körbevéve, a virágokból képződő bogyótermései narancssárgák vagy pirosak. Virágai nem igazán látványosak, inkább a leveleivel és a bogyóival díszít.
FONTOS TUDNI! A növény minden része MÉRGEZŐ!!
Az olasz kontyvirág igényei és gondozása
A kontyvirág jó vízáteresztő képességű, laza szerkezetű, tápanyagban gazdag talajban érzi jól magát. Nem kedveli a pangó vizet, ebben a gumói elrothadhatnak.
Alacsony vagy közepes fényigénnyel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy árnyékos, félárnyékos kertekbe, kertrészekbe, sarkokba ideális választás.
Vízigénye közepes, arra vigyázzunk, hogy ne öntözzük túl, hiszen a gumós növények jól tudják a vizet raktározni a gumóikban, hagymáikban, viszont tartósan száraz, aszályos hetekben juttassunk rá vizet mindenképp. A tartós szárazságot sem viseli jól, csakúgy, mint a túlöntözést.
Gondozását tekintve a nem túl igényes növények közé tartozik, főleg abban az esetben, ha jól megválasztjuk számára a helyet, és a talajt. Elvirágzás után – a többi hagymás, rizómás növényhez hasonlóan – várjuk meg, amíg a virágszár és a levelek visszaszáradnak, csak ezután vágjuk le őket.
Szintén fontos róla tudni, hogy ahhoz, hogy virágot hozzon, hideghatásra van szüksége a növénynek, emiatt gumóját ősszel ültessük el. Áttelelő hagymával rendelkezik, nem fagy el, ezért a következő ősszel sem szükséges felszedni, maradhat a talajban. Az első évben, ültetés után érdemes lehet takarni, ehhez hullott falevél, szalmamulcs vagy fakéreg is jó szolgálatot tesz.
Ahol nagyon agyagos, vizenyős a talaj, ültetéskor szórjunk a gumó alá perlitet vagy apró kavicsot, sódert, amely az összegyűlt vizet elvezeti, így nem károsodik a hagyma.
Látványos bogyóival, dekoratív leveleivel képes feldobni a sötétebb helyeket, sarkokat. Érdemes többet ültetni belőle, csoportokba és más növényekkel társítani (például örökzöldekkel, borostyánnal, vagy kora tavasszal nyíló hagymásokkal). A gumókat ültessük 10-15 cm tőtávolságra, 10-15 cm mélységbe.
Az olasz kontyvirág szaporítása
Az olasz kontyvirág magától szaporodik, sűrűsödik. Ha más helyre is szeretnénk belőle ültetni, akkor a nyári hónapokban (a lombjuk leszáradása után) ássuk ki a gumókat, válasszuk szét őket, és nyár végén vagy kora ősszel ültessük a kívánt helyre azokat. Így a téli hideg hónapokra jól be tudnak gyökeresedni, hogy átvészeljék a hidegebb időjárást.
Magvetéssel is szaporítható, ez nehezebb módszer, hiszen akár egy évig is eltarthat, mire kicsírázik a növény.
Az olasz kontyvirág betegségei és kártevői
A növény nem érzékeny sem betegségekre, sem kártevőkre.
