A mediterrán kertek kihagyhatatlan növénye a Dél-Afrikából származó színpompás virágzatú murvafürt. A három-négy méterig is felkapaszkodó, fásuló szárú kúszónövény több faját szinte már a világ minden részén ismerik és ültetik. A növény a szegfűvirágúak rendjében a csodatölcsérfélék családjának egyik nemzetsége, melynek latin elnevezése egy francia tengernagy nevét viseli. A murvafürt több faja kerti dísznövény, a több száz kertészeti változatot a tizenhat alapfajból nevelték ki, melyek között sok olyan van, amik egész évben virágoznak.
Melyek a murvafürt jellemzői?
A kúszónövény törzse hengeres, csavarodott, melyek között több faj tüskés törzzsel rendelkezik. Egy-két méterre nőnek a tüskés hajtásai úgy, hogy a tövisekkel kapaszkodnak más növényekbe, vagy más támasztékba. Rövid levélnyelű, sötétzöld levelei egyszerűek. A növény virágainak színe sárga, azonban nem a virágok díszítenek, hanem a tömegesen virító lila, rózsaszínű, piros, fehér, vagy narancssárga fellevelek. Mivel ezek a fellevelek igen vékonyak, szokták a növényt még papírvirágnak is nevezni. A murvafürt évelő növény, természetes élőhelyén a dzsungelekben tavasztól őszig virágzik. A fagyokra érzékeny, azonban a legnagyobb forróságot jól elviseli.
A murvafürt gondozási igényei
A növény a tőzeges, laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű talajokon nő, és virágzik intenzíven. Teleltetéséről gondoskodni kell, mivel télen elfagy. Legjobb, ha a helyiségben a hőmérséklet tíz fok körüli, és télen öntözni is csak annyira szabad, hogy a kiszáradástól megvédjük. A téli túlöntözés tőrothadáshoz vezethet. Nyáron olyan helyre tegyük, ahol a szél vagy huzat nem éri, mivel azokra érzékeny és lehetőleg egész nap érje napfény, rakhatjuk tűző napra, akkor virágzik legintenzívebben. Abban az esetben, ha nem vagyunk megelégedve a virágzás mennyiségével, öntözzük ritkábban a murvafürtöt és a hosszabb hajtások végeinek visszavágása is serkenti a növényt a bővebb virágzásra, illetve besűrűsödésre. Az öntözéshez lehetőleg gyűjtött esővizet használjunk, a kemény víz nem használ a növénynek. Átültetésre két- háromévenként van igény, ilyenkor érdemes visszametszeni. A murvafürtöt fejdugványozással szaporíthatjuk, nem gyökeresedik könnyen.
A murvafürt kártevői, betegségei
Mint más mediterrán területről származó növényt, így a murvafürtöt is főképpen pajzstetvek, takácsatkák károsíthatják, de megtámadhatják bíbortetvek is. Ezek ellen védekezhetünk csalánból vagy nikotinból készült főzettel, melyet a növényre permetezünk.
A murvafürt levelei télen sötétebb színűek lehetnek, mint más évszakban, de ez nem jelent veszélyt a növényre, és akkor sem kell kétségbe esnünk, ha esetlegesen a levelek teljesen lehullnának. Ezek a levelek tavasszal, újra fognak hajtani. Ez olyankor szokott bekövetkezni, amikor a növénynek kevés a napfény, ugyanis a téli hónapok a mediterrán területekről származó növényeknek megpróbáltatást jelentenek, valamilyen módon át kell vészelniük a téli hónapokat. Ilyenkor már tartózkodni kell a tápoldat adagolásától is, mivel elkezdődik a növény nyugalmi időszaka. Amikor a fényviszonyok újra megfelelőek és elég napsütés éri, újra elkezdi a leveleket hozni és később a virágok is megjelennek a növényen. A téli fagyok elmúlása után, megkezdődhet a növény szoktatása, kirakhatjuk a nyári helyére, akár teraszra vagy balkonra. Eközben megtisztíthatjuk az elszáradt ágaik, leveleik és virágaiktól és várhatjuk a murvafürt újbóli virágpompáját.
