„Rózsák illatozzatok! Letépni vétek, virágotok…”
Talán nincs olyan díszkert, ahol ne találnánk néhány tő rózsát. A rózsa (Rosa) nagyon régi és mindenki által ismert dísznövényt. Nem véletlenül nevezték el a kertek királynőjének, hiszen meghatározó szerepet kapott költészetben, festészetben, vallásban és még hosszan sorolhatnánk sokrétű megjelenését.
Amikor rózsát ültetünk, nem rövid időre tervezzük kertünk díszítését, hiszen a rózsák évtizedekig jelen vannak kertünkben és pompáznak vágott vagy eredeti formájukban. Éppen ezért is fontos, hogy olyan helyet keressünk a rózsa ültetéséhez, amely később nem okoz nehézséget kertünk elrendezésében.
A rózsa fényigényes növény, de vannak olyan fajták, melyek elviselik a félárnyékos helyet is. Jól fejlődnek akkor is, ha csak a kora délelőtti vagy késő délutáni órákban éri őket napfény. Öt- hat órányi napfény elég számukra fajtától függően.
A rózsatő kiválasztása, vásárlása
A rózsaültetés előtt el kell döntenünk, milyen fajtájú és milyen színű rózsatövet szeretnénk. Ha van határozott elképzelésünk könnyebben megy a választás. Ettől függetlenül még elcsábulhatunk a kertészetben, hiszen nagyon gazdag és bőséges a kínálat. Ha előre nem tájékozódtunk a fajta jellemzőiről a vásárlás helyén is kaphatunk felvilágosítást.
A vásárláskor ügyelni kell arra, hogy jó minőségű növényt válasszunk. Az a rózsa egészséges általánosan, amelynek gyökere, hajtása és levele mentes az állati kártevőktől, gombás, vírusos, baktériumos betegségektől.
Amikor szabadgyökerű és csomagolt rózsák közül választunk, nézzük meg, hogy a vessző a fajtára jellemzően egészséges, erőteljes, dúsan elágazó gyökerekkel rendelkezzen.
Konténeres rózsa esetében a levelek és hajtások épségre figyeljünk. A levelek színén és fonákján megfigyelhetjük, hogy gomba vagy rovarkárosítás nyomai láthatóak e rajta. Ha óvatosan kiemeljük a cserépből és a világos gyökerek egységesen behálózzák a földlabdát, bátran megvásárolhatjuk a növényt.
A törzses rózsáknál az egyenes, erős, oldalhajtásoktól mentes, ép hajtású rózsa a legjobb választás.
Hogyan ültessük a rózsát?
A rózsát ültethetjük, sövényként, használhatjuk talajtakarásra, futtathatjuk őket, vagy egyszerűen csak illatforrásként, díszként.
Konténeres rózsákat az év bármelyik szakaszában ültethetünk, amikor a föld ásásra alkalmas. A csomagolt és szabadgyökerű rózsák csak tavasszal és ősszel telepíthetők biztonságosan.
A rózsatöveket ültetés előtt két-három órával tegyük egy vödör vízbe. A konténeres rózsákat is be kell áztatni.
A szabadgyökerű rózsák esetében a rózsák gyökerét metsszük meg, majd a sérült részeket távolítsuk el.
A konténeres rózsák gyökerét lazítsuk meg óvatosan. Vágjuk vissza a vesszőket, tavasszal három, ősszel öt külső szemre.
Az ültető gödör negyvenszer negyven centiméter legyen, melybe terítsünk humusztrágyát. A szabadgyökerű rózsatöveket úgy helyezzük el, hogy a szemzés helye három centiméterrel a talaj szintje alá kerüljön. Tápdús földdel a töveket takarjuk be és tömörítsük a talajt. Öntözzük a talajt alaposan, hogy a víz bemossa a földet a gyökerek közé is.
Utolsó lépésként kupacoljuk fel a töveket annyira, hogy legföljebb egy centiméter maradjon szabadon a vesszők végéből.
A tavasszal ültetett rózsákat a kiszáradástól védjük, amit ősszel ültetünk, a fagyok ellen védekezzünk.
Természetesen a rózsának legjobb helye a kertben van, azonban aki nem rendelkezik kerttel, de szereti a rózsát, bátran próbálkozhat balkonban vagy teraszon is, hiszen néhány rózsafaj ott is nevelhető.
A rózsa kártevői
A rózsákat is – mint minden más növényt – akkor támadják meg kártevők és betegségek, ha a növény ellenállóképessége csökken. A rózsa ellenálló képességét több tényező is csökkentheti, ilyenek például a tápanyaghiány, a túl kevés vagy épp a túl sok csapadék, a talaj minőségének romlása vagy a számára kedvezőtlen időjárási viszonyok (kora tavaszi fagyok, nyári meleg, a párás, meleg időjárás).
Leggyakoribb kártevője a rózsa levéltetű, mely a hajtásvégeket és a fiatal leveleket támadja meg. A tetű a növényi nedveket szívogatja, melynek következtében levélsárgulás majd levélhullás következhet be. A levéltetvek ürüléke a mézharmat, mely egy ragacsos, fényes anyag. Ha a fertőzés tömegessé válik, akkor a mézharmat nagyobb felületű lesz, ezen pedig könnyen megtelepszik a korompenész.
A levéltetvek pete formában telelnek át kéregrepedésekben, egy nyáron keresztül több generáció támadásával is találkozhatunk. Védekezés ellenük a kora tavaszi lemosópermetezéssel történik, majd később, amikor újra felütik a fejüket, rovarölős permetezéssel.
Léteznek a rózsáknak más kártevői is, mint a levélsodró rózsadarázs, a varródarázs, a rózsakabóca, a rózsa szabóméh, és a nyugati virágtripsz. Ezek ellen felszívódó rovarölő szerekkel érdemes védekezni.
A rózsa betegségei
A rózsa leggyakoribb megbetegedései gombás megbetegedések, így leggyakrabban csillagrozsda, rózsarozsda, botrítiszes megbetegedés és lisztharmat támadja meg. Ezek a gombás megbetegedések mindegyikét a levelek foltossága jelzi, és leggyakrabban a párás környezet kedvez a szaporodásuknak. A legjobb, ha gombaölővel való permetezés előtt eltávolítjuk és megsemmisítjük a fertőzött részeket és csak ezt követően permetezzük a növényt.
Van még egy fajta betegsége a rózsának, melyet nem gomba, hanem vírus okoz, ez a rózsa mozaikvírus. Tünetei a levelek foltosodása, elszíneződése, sárgulása, mely szabálytalanul, mozaikosan jelenik meg. A növény fejlődése is lelassul, majd el kezdenek száradni a levelek, a vékonyabb ágak, később pedig az egész növény elszárad. A vírus ellen leghatékonyabban megelőzéssel védekezhetünk, ezt a vírust a levéltetvek terjesztik, de később terjedhet metszéssel, a virágzó növény levágásával. Ezért metszés után mindig fertőtlenítsük a metszőollót! Sajnos ez ellen a betegség ellen nincs vegyszer, csupán megelőzni tudjuk!
