A gyapjas pajzstetű levélsodró vírusokat terjeszt, melynek a megtermékenyített nőstényei telelnek át az idősebb fás részeken és a petéiket tavasszal rakják le. A juharpajzstetűnek lárvái telelnek át, és júliustól egészen őszig táplálkozik a leveleken.
A pajzstetvek elleni védekezés
A kártevők száma a szőlőben a metszés során levágott pajzstetves vesszők eltávolításával valamint a levágott nyesedék elégetésével lehetséges. Csökkenthetjük a kártevők számát, ha drótkefével vagy drótkaparóval megtisztítjuk a tőkéket. Előrehaladott fertőzésnél a további egészséges tőkék megvédése érdekében, célszerűbb, ha az egész tőkét kivágjuk. Fontos, hogy nyugalmi időben megtörténjen a növényolaj tartalmú oldattal való lemosó permetezés is.
A szőlőgyökértetű vagy filoxéria károsítása a szőlőben
A kabócák kártétele a szőlőben
A kabócák szívogatásukkal gyengítik le a haszonnövényeket, de ami súlyosabb kárt okozhat az, hogy terjesztik a fitoplazmás betegségeket. A szőlőn élő kabócák az amerikai szőlőkabóca, amerikai lepkekabóca, szarvas kabóca, szőlőkabóca és a sárgalábú recéskabóca. Ezek közül a legnagyobb problémát az amerikai szőlőkabóca elszaporodása jelenti. A kabócák ellen ugyanúgy védekezhetünk, mint a pajzstetvek ellen, valamint nyomon követhetjük terjedésüket, ha ragacsos lapokat helyezünk ki a szőlőben.
A tripszek kártétele
A szőlőn élő legfontosabb tripszfaj a növényi szöveteket szívogató szőlőtripsz. Rügyfakadást követően korábban jönnek elő, mint az atkák. Két nemzedékük alakul ki évente, petéiket a növények bőrszövete alá helyezik. Telelni a kéregrepedések alá vagy a rügyek pikkelyleveleibe húzódnak a kifejlett egyedek. Rügyfakadás időpontjában a még nyugalmi állapotban színcsapdás megfigyelés lehet célravezető. Kora tavasszal káliszappanos permetezés is segíthet a védekezésben.