Mielőtt nekikezdenénk kertünkbe sövényt ültetni, gondoljuk át, mit hova szeretnénk telepíteni, alacsonyabb vagy magasabb falakat szeretnénk, mire is kell, milyen célt szolgál . Hová szeretnénk örökzöld szakaszokat, hol kellenek télen is takarást adó növények, végül, hol kellenek virágos bokrok vagy lombhullató cserjék, milyen sövényszakaszok hová illenek. Ahová szeretnénk gyors takarást, oda érdemes már eleve magas növényekkel számolnunk.
Az elválasztó falak növényei lehetnek a térhatároló sövények, ezek nem csak a szomszédoktól választanak el bennünket, de a kerten belül is tereket alakíthatunk ki, akár gyerekek játszóterének, akár kerti grillezőnek vagy veteményesnek. Barátságos hátteret adnak az elvonulásra alkalmas kis zugnak is. Ha kerten belül ültetünk térhatároló falakat, örökzöld növényeket vagy alacsony nyíratlan cserjéket válasszunk, mellyel meghittebb kertrészeket alakíthatunk ki.
Alacsony szegélyeknek, mint a kerti utak szegélyezésére, vagy területi alakhangsúlyozásra huszonöt-ötven centiméternél magasabb növények nem alkalmasak.
Gyorsan növő növények jellemzői
A gyorsan növő növények hamar kinövik a teret, ha nem alakítjuk nyírással sűrű, keskeny sövénnyé. Rendszeres nyírást igényelnek, mert később elveszítik díszítőértéküket és leárnyékolják a környezetüket.
Ilyen növény például az óriás tuja (Thuja plicata), az oregoni hamisciprus, a Brabant tuja, vagy a lombhullatók közül a fagyal, az orgona vagy a mályva cserje.
Lassan növő növények jellemzői
A lassabban növényeket elsősorban az jellemzi, hogy nagyon hosszú az életük. Ezt tudjuk még azzal is befolyásolni, ha rendszeresen elvégezzük a nyírásukat. Nyugat-Európában és Angliában járva a sok százéves kastélykertekben megfigyelhető, hogy rendszerint lassan növekedő növényekből alakítottak ki sövényeket. Ilyen növények például a buxus, a tiszafa, a gyertyán és a magyal is.
Milyen a talajigényük a sövénynövényeknek?
A sövénynövények nagy részével találkozhatunk egész Európa területén, mivel általános elterjedt annak is köszönhetően, hogy nincs különösebb talajigényük. Csak a szélsőségesen sivár homoktalajon van szükség rendszeres öntözésre és tápanyag utánpótlásra. Homoktalajon a vízpótlás létfontosságú.
Homoktalajra javasolt azoknak a növényeknek az ültetése, amelyek kevésbé fagynak el , jobban és gyorsabban erednek ilyenek például a tűztövisek, a babérmeggyek a tiszafák, és a korallberkenyék. Tápanyag utánpótlásukra legjobb a szerves trágya, a komposzt, mert ezek a tél folyamán a csapadékkal együtt juttatják el az értékes tápanyagokat a növények gyökereihez.
Madárbarát kertek növényei
Ezekbe a kertekbe igénytelen növények, lombhullató bokrok a legalkalmasabbak. Ilyenek lehetnek a juharok, a fanyarka, a nyári orgona, a borbolyák, az ezüstfa, a homoktövis, a bodza, a fekete berkenye.
Ültethetjük az összes virágos cserjét, mint az örökzöldek közül a ráncos levelű bangita, a kaukázusi babérmeggy, a tűztövis, de javasolt a tiszafa is. Ezek a növények nem csak szépek, de ezek között a növények között érzik legjobban magukat a madarak.
