Szinte nincs olyan ember, aki ne ismerné. Amikor már nagyon várjuk, hogy eljöjjön a tavasz, engedjen a tél a szorításából, elsőként köszöntenek bennünket a tavasz első hírnökei a hóvirágok (Galanthus nivalis). Még a hó alatt kezd növekedni, bontogatni szirmait és akkor sem rendül meg, ha újabb hideg vagy hóesés késlelteti, hogy eljöjjön a jó idő.
A hóvirágot a remény szimbólumának tartják, a legenda szerint ez a kis növény jelentett vigasztalást szépségével az Édenkertből kiűzött emberpárnak. A keresztény kultúrában gyakran látható Szűz Máriával ábrázolva.
A hóvirág neve latinul hófehér tejvirágot jelent, a népnyelvben még hívják fehér tavaszika, Gergely napi virágnak, vagy árva virágnak is.
Hazánkban az őshonos kikeleti hóvirág 2005 óta védett növénynek számít, oltalom alatt áll, az egész Európai Unió területén.
A hóvirág jellemzése
Egyik talán legismertebb növénynemzetsége az amarilliszfélék családjának az évelő hóvirág (Galantus). A Pireneusoktól, Közép-és Dél Európán át, megtalálhatók egészen Közel- Keletig. A legkülönlegesebb fajjal Görögországban találkozhatunk, mely nem tavasszal, hanem ősz elején , októberben hozza virágait. Hazánkban négy faj ismert: az őshonos kikeleti hóvirág, a kerti pompás hóvirág, redőslevelű hóvirág, és a levantei hóvirág.
A hóvirágok kora tavasszal, lombos erők aljában jelennek meg először, amikor a hó elkezd olvadni. A növény először a föld felszíne alatt telelő hagymájából fejlődik, táplálkozik. A növény a virág mellett két levelet visel, melyeken több egy irányba futó erezet látható. A magvait a növény zárt termőben alakítja ki, ugyan úgy mint a többi zárvatermő növényre jellemző. Egyforma takarólevelei a virágoknak nem különülnek el csésze- és sziromlevelekre.
A hóvirág ültetése, gondozása
A növény ültetési ideje ősszel, szeptembertől október végéig tart. Szépsége jobban érvényesül csoportosan ültetve, de egyenként ültetve is a hagymák pár év alatt csoportossá válnak.
A hóvirág a félárnyékos helyen fejlődik legjobban, ültethetjük nyugodtan lombhullató fák alá, cserjék árnyékába, hiszen eredeti élőhelye is az üde vagy félszáraz erdők lombos területe. Fenyők alatt nem érzi jól a hóvirág magát.
Nagyon egyszerűen nevelhető a hóvirág, szinte semmilyen gondozásra nincs szüksége. Az ültetés előtti istállótrágyát vagy komposztot évről évre több és szebb virágokkal hálálják meg. Mivel nagyon gyors a szaporodása, célszerű három-négy évente a hagymákat szétültetni.
A hóvirág szaporítása
A hóvirágot magról is szaporíthatjuk, ha hagyjuk a növényt virágzás után beérni és megvárjuk, hogy magokat hozzon. Ebben az esetben a hagymák is regenerálódnak, mely a következő év virágzása szempontjából fontos tényező.
Hagymával történő szaporítás esetén, amikor a levelek elszáradnak, szedjük fel óvatosan a hagymákat, vigyázzunk, hogy ne sérüljenek, válasszuk szét a fiókhagymától és ültessük el újra.
Téli védelemre nagyon alkalmas ott hagyni az ősszel lehullott leveleket, melyek a fontos tápanyagforrást is biztosítják a növény számára.
Hóvirág fajtái
Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)
Dél-Európa hegyvidékein, Európa középső területein lomhullató erdőkben él. Hagymájuk rendkívül erős toxint tartalmaz.
Redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus)
Dél-Ukrajnából és Dobrudzsából származik a redőslevelű hóvirág. Február végén – március elején nyílik. Zöldek a levelei, a főbb erek mentén kissé redősek. Kocsánymagassága húsz centiméter.
Levantei hóvirág (Galanthus fosteri)
A Földközi-tenger keleti partvidékén, Libanon, Szíria és Törökország délkeleti hegyvidékein él. Hasonlít a pompás hóvirágéhoz megjelenésében, de levelei sosem szürkések mindig élénk zöldek . Magról jól szaporodik, de hazánkban csak az Alcsúti Arborétumban él jelentősebb állománya.
Pompás hóvirág (Galanthus elwesii)
A pompás hóvirág a Balkánon, Dél-Ukrajnában, és Kis-Ázsiában őshonos növény. Egészen nagy termetű, kocsánya 15–20 cm magas is lehet. Ezzel találkozhatunk a kiskertekben. Már novemberben kihajt, és van amikor december végén virágozni kezd.
