Hála a magyarok virág- és növényszeretetének ma már egyre többféle növény díszíti a kertjeinket, ám a vadon élő növényeket sajnos a népszerűbbeken kívül nem nagyon ismerjük. Pedig nagyon sok csodálatosan szép faj van közöttük, amelyek méltók a megismerésre.
Éppen a fenti indokok miatt indult el az Év Vadvirága kezdeményezés, melynek az a célja, hogy a ritkábban előforduló hazai növényfajokat megismertesse a szélesebb közönséggel.
Idén is három növény közül választhattuk ki a nekünk legjobban tetszőt, melyek a szántók gyomfajai, mezsgyéje és vizes élőhelyfoltjain élnek. Olyan növények ezek, melyek az agrártájak jellemző növényei, nélkülük elképzelhetetlen lenne egy-egy agrárvidék. Éppen ezért – mivel mezőgazdasági területeken élnek – viszont jobban ki is vannak téve annak, hogy idővel elveszíthetjük őket szem elől. Ha azt halljuk, szántóföldi vadvirágok, sokunknak a szarkaláb, a pipacs vagy éppen a ma már csupán elvétve látható búzavirág jut az eszünkbe, pedig régen a szántóföldek mellett élő vadvirágok is sokkal többen voltak, sokkal nagyobb volt a változatosság. Ismerjünk meg ezek közül most hármat!
A három növényfaj, amelyre idén szavazni lehetett: a bíborfekete hagyma, a vetési konkoly és a pici egérfarkfű. Közülük a gyönyörű vetési konkolyra érkezett a legtöbb szavazat, így 2021-ben ő lett az Év Vadvirága.
De vizsgáljuk meg először a másik két növényt közelebbről!
A bíborfekete hagyma (Allium atropurpureum) a szántók szegélyeinek, mezsgyéinek feltűnő növénye, de találkozhatunk vele telepített erdőkben is. Évelő hagyma, nagy virágzatát májusban, júniusban hozza. Az agráriparban használatos intenzív vegyszerezés miatt hazánkban megritkult az állománya, de a Dél-Tiszántúlon még szép számban találkozhatunk vele.
A pici egérfarkfő (Myosurus minimus) a boglárkákkal áll rokonságban. Méretéből adódóan csak nehezen fedezhető fel, emellett még színe is zöld, ami tovább nehezíti megtalálását. A szikes, gyatra termőréteggel rendelkező szántók mentén fedezhetjük fel, nevét a növényhez képest hosszú, farokra emlékeztető, terméses vacokról kapta. Ha szemfülesek vagyunk, az Alföldön, szikes földeken megpillanthatjuk egy-egy példányát. A bíborfekete hagymához hasonlóan e növény példányait is a túlzott vegyszerhasználat tizedelte meg.
Az év vadvirága: a vetési konkoly
A vetési konkoly (Agrostemma githago) leggyakrabban a vetésekben, a kalászos gabonák között fordul elő. Állományának jelentős csökkenése miatt 1993-ban védetté nyilvánították, természetvédelmi értéke 5.000 Ft. Szintén a túlzott kemikália-használat miatt fogyatkozott meg az állománya a szakértők szerint.
A vetési konkoly a szegfűfélék családjába tartozik, eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származik, egyéves növény, felálló, mintegy 50 cm-es szárral, lila virággal, szálas-lándzsás alakú levelekkel. A növény kissé selymes, bársonyos tapintású, köszönhetően a rásimuló szőröknek. Sziromlevelei 2-4 cm hosszúak, pirosas-lilásak, kissé hullámos széllel. Hasonlít a gólyaorra vagy a réti kaukkszegfűre, ezért könnyen összetéveszthető velük. Ám élőhelye minden esetben segít a pontos meghatározásban. Júniustól augusztusig virágzik, kemény, tojás alakú toktermést hoz, benne 30-40 darab fekete apró vese alakú magokkal. Magja nagyon hasonlít a búzáéra, ezért nehéz volt, vagy sokszor lehetetlen attól elválasztani, így nemegyszer beledarálták a lisztbe, ami miatt kékre színeződött a kenyér.
Már a Bibliában is találkozhatunk a gabonával együtt növő konkoly problémájával:
A búza és a konkoly
Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. De amíg az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment. Amikor a vetés szárba szökkent, és kezdett kalászt hozni, látható lett a konkoly is. A szolgák ekkor odamentek a gazdához, és ezt mondták neki: Uram, te jó magot vetettél a földedbe. Honnan került hát bele a konkoly? Ő pedig így felelt: Valamelyik ellenségem tette ezt! A szolgák erre megkérdezték: Akarod-e, hogy elmenjünk, és összeszedjük a konkolyt?Ő azonban így válaszolt: Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is. Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és majd az aratás idején szólok az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig gyűjtsétek be csűrömbe! (Mt 13, 24)
Korábbi győztesek
Nem az idei az első év, hogy a szervezők (a Magyar Biológiai Társaság és a Vadonlesők Közössége) meghirdetik az év vadvirága versenyt. Ugyanezzel a címmel büszkélkedhetnek a korábbi években többek között a leánykökörcsin, a kikeleti hóvirág, a szibériai nőszirom is.
