Nyáron, amikor a hőség már elviselhetetlenné válik, különösen értékeljük azokat az árnyékos zugokat, amelyek kertünkben kellemes hűsítő pihenést nyújtanak számunkra. Ezt a lehetőséget megteremthetjük árnyéki évelők telepítésével, árnyéki virágágyások létrehozásával.
Az árnyéki növényeink kertünkben is hasonló körülmények között érzik magukat jól, mint ahogy a természetben az erdő nyújtotta lehetőségek teszik. Párás levegő, szélvédelem, kiegyenlített mikroklíma és humuszban gazdag talaj.
Farkasszőlő (Paris polyphylla)
A farkasszőlő hazánkban ritkán előforduló növény, főleg a Dunántúlon találhatók meg állományai, kisebb területen találkozhatunk vele a Mátrában is. Helyenként összefüggő szőnyegként látható kisebb tisztásokon, hűvös erdők zugaiban.
Származási területe Oroszország, Mongólia és néhány kínai tartományra tehető. A farkasszőlő alacsony évelő növény, mely a nedves árnyékos élőhelyeket, a savanyú erdőtalajokat kedveli. Egyetlen zöldes színű virágát május-júniusban hozza.
Az egész növény mérgező. Valamikor a népi gyógyászatban alkalmazták, napjainkban a homeopátiás területen használják.
Csillagmeténg (Amsonia hubrichtii)
Észak-Amerikából származik, ahol kihagyhatatlan növénye a kertészeteknek, mivel kiválóan beilleszthető a évelőágyásokba. Legjobban a tápanyagban gazdag talajon érzi jól magát és fejlődik.
Poloskafű (Cimicifuga racemosa)
Származását tekintve Kelet és Észak- Amerikából származó növény, karéjos szíves vállú levelekkel. Sárgás-fehér virágait augusztusban hozza, karcsú fürtökben.
Hazánkban egyetlen biztos lelőhelye a Bükkben található, igazi ritkaszámba található védett növény. Termése lapos szőrős magtermés.
Mint általában az árnyéknövények a poloskafű is a savanyú kémhatású talajt és a párás, hűvös klímájú területet kedveli. Gyakori öntözéssel igyekezzünk földjét nedvesen tartani.
Erdei hölgypáfrány (Athyrium filix-femina)
A tápdús, nedves humuszban gazdag talaj számára a legmegfelelőbb élőhely.
Árnyéki növények között legigényesebb növények a páfrányok, melyek naposabb, melegebb fekvésben többet párologtatnak, ezáltal vízigényük megnő, ami miatt gyakoribb öntözést igényelnek.
A lehullott lombot ősszel hagyjuk a talajon, a tél folyamán védik a talajfelszín közelében lévő rügyeket, a fagy károsító hatásától, nyáron pedig megakadályozzák a talaj gyomosodását, kiszáradását. Talajuk kapálását mellőzzük, a gyomokat csak kézzel távolítsuk el, nem igényelnek különösebb talajművelést.
Szálkafű (Hakonechloa macra ’Auroleoa’)
Elengedhetetlen növénye a japán kerteknek, Japán erdeiben honos, de kiválóan mutat bárhol a virágágyások között.