Magfogás

A boltban megvásárolható zöldség (és virág-)magok többségét nem Magyarországon állítják elő, és emellett a legtöbb esetben vegyszeres körülmények között termesztik őket. Éppen ezért fontos megtanulni, hogyan fogjunk magokat a kertünkben termesztett zöldségekről, hogy új növénytermesztési ciklust indíthassunk segítségükkel.

Miért fontos a magfogás?

A vetőmag frissessége igen fontos a gyors csírázás és erős növekedés, ezáltal erős, életképes növények nevelése szempontjából. Ha üzletben vásárolunk vetőmagokat, akkor azok csomagolásán általában nem tüntetik fel a magfogás idejét, csupán a lejáratot, pedig ez kulcsfontosságú az előbb említett szempontok miatt, ugyanis az egy évesnél fiatalabb magok teli vannak életenergiával, míg ez az energia egyre csökken az idő előrehaladtával.

Ugyanakkor a forgalmazott vetőmagoktól csak bizonyos százalékú csírázási képesség az elvárt, amit laboratóriumokban, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok között tesztelnek… A saját magunk által fogott magok tehát frissek, életerősek, nem kezeltek vegyszerrel, és a legtöbb esetben jobban csíráznak, mint a boltiak.

Egy kis ismeretanyag

Ahhoz, hogy sikeresen foghassunk magot, néhány ismeretanyaggal tisztában kell lennünk. A zöldségek között megkülönböztetünk önbeporzókat és idegen beporzású fajtákat. Ez azt is jelenti, hogy az önbeporzókból akár egyetlen növény is elegendő a magfogáshoz. Ilyen zöldség például a zöldborsó, a saláta, a zöldbab és a nem hibrid paradicsomok. Ezek a fajok nem porozzák be egymást, és minden szem magból ugyanolyan fajta lesz, mint az anyanövény. Vannak ugyanakkor az idegen beporzású zöldségek, vagyis ahhoz, hogy magot tudjunk róluk szedni, több egyszerre virágzó növényre lesz szükségünk belőlük. Ilyenek a póréhagyma és a hagymafélék, a csemegekukorica, a káposzták, a tűzbab, a cékla és a spenót. Ezekből ajánlatos 10-12 tövet ültetni legalább, hogy biztosan sikeres eredménnyel járjunk. Előfordulhat, hogy már 3-4 növénnyel is jó magokat tudunk szedni, de érdemes biztosra menni.

A gyökérzöldségeknél például érdemes 10-12, egymáshoz közel lévő, szép, egészséges növényeket hagyni, hogy felvirágozzanak és magot neveljenek. Persze valószínűleg több magot tudunk majd fogni, mint amennyire szükségünk lesz, de a felesleget elajándékozhatjuk vagy elcserélhetjük például magbörzéken.

Magfogás paradicsomból

Ha magot szeretnénk fogni, például egy paradicsomról, akkor először is győződjünk meg róla, hogy a növény nem F1 hibrid. A legtöbb paradicsomra nem jellemző a keresztbeporzás, de van néhány ilyen is. Egy érett, szép, egészséges és finom paradicsomból szedjük ki a magokat egy csészébe, öntsünk rá vizet és tegyük meleg helyre, hogy fermentálódjon néhány napig. Ennek az a célja, hogy a magokat körülvevő csírázást gátló, kocsonyás anyag leoldódjon. Ugyanakkor ha megkeverjük a magokat a vízben a legjobb magok lesüllyednek az edény aljára, így ki tudjuk válogatni azokat. Ezt követően, szűrjük le, és mossuk át a magokat, majd egy tányéron terítsük szét őket. Amint megszáradnak, dörzsöléssel szétválaszthatjuk őket.

Saláta magfogása

A saláta szintén önbeporzó, így több fajtát is nyugodtan hagyhatunk egymás mellett felvirágozni és magokat érlelni. A saláta kicsit későn érleli be a magokat, így szabadföldben nem biztos, hogy minden évben sikerül, csak ha az időjárás kegyes velünk. Vagy nagyon korán kell elvetni a magfogási céllal ültetett salátákat, vagy fóliasátorban biztosabb az eredmény. Nagyjából hat héttel a virágzás után, amikor már elhervadtak a virágok, ellenőrizzük, hogy érettek-e a magok. Ha nedves az időjárás, jobban járunk, ha kiszedjük a növényt a földből, és fejjel lefelé felakasztjuk száraz, szellős helyre. Kb. egy hónap múlva, amikor teljesen száraz, a termésekből dörzsöljük ki a magokat egy kiterített papírra vagy textilre, majd szeleljük ki azokat.

Zöldborsó és veteménybab magfogása

E zöldségeknek talán a legegyszerűbb a magfogása: a magnak szánt terméseket hagyjuk a növényen, melyek kb. egy hónap alatt beérnek. Akkor szedjük le, ha a hüvelyek szárazak és világosbarnák, majd rögtön fejtsük ki őket. Tegyük a magokat világos, jól szellőző helyre pár napra, majd papírzacskóban vagy textilzsákban tároljuk.

Tökök magfogása

A tökök idegentermékenyülők, könnyen keresztbeporozzák egymást, ezért ha magot szeretnénk fogni belőlük, akkor a legjobb, ha csak egy fajtát ültetünk (és reménykedünk, hogy a szomszédok nem vetettek másik fajtát). A biztos eredmény érdekében kézzel is beporozhatjuk a virágokat: ehhez egy hamarosan nyíló hím- és nőivarú virágot csomagoljunk össze egy papírzacskóba és a szárak körül rögzítsük a zacskót, amit 1-2 után leveszünk, és a porzókról  termőkre visszük a virágport. Jelöljük meg a kézzel beporzott termést. A termésből érés után, főzés előtt kaparjuk ki a magokat és mossuk majd szárítsuk meg őket.

Burgonya magfogása

Ha tavasszal újonnan vásároltunk burgonya vetőmagot, akkor a belőle termesztett gumókból a következő évben még jó lesz az eredmény, de kétévente mindenképpen érdemes új vetőmagot vásárolni. A harmadik évi termesztés ugyanis már kockázatos a különféle betegségek miatt.

Fokhagyma újravetése, hagyma magfogás

A fokhagymából a legszebb fejeket kiválogatva a saját termésünkből, majd a legnagyobb gerezdeket elduggatva egyszerűen szaporíthatjuk a termést évről-évre.

A hagymákból a legegyszerűbben úgy gyűjthetünk magokat, ha néhány növényt meghagyunk, ezek még abban az évben virágot majd magokat hoznak. Várjuk meg, amíg megérnek a magok, és szedjük meg őket. Következő évben elvetjük a magokat, ezekből dughagymát nevelünk, és a rákövetkező évben elduggathatjuk azokat. Ezt ha minden évben megtesszük, folyamatosan előállíthatjuk magunknak a dughagymákat.

A magok csíraképessége

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy az így fogott magjaink meddig csíraképesek. Nagyon fontos, hogy a magokat mindig száraz és levegős helyen tartsuk, és jól szárítsuk ki őket, mielőtt eltennénk. A saját fogású magok kettő vagy több évig is csíraképesek, kivéve a hagymák, az ernyősvirágzatúak és a paszternák magjai, amelyek nehezen tárolhatók több évig. A paradicsommagok akár 7-8 évig is életképesek maradhatnak, persze növekedési erélyük sokat csökken az idő teltével.