Sorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat a történelmi vagy híres magyarországi kerteket és arborétumokat (majd később határainkon túlra is tekintve), melyeket – véleményünk szerint – minden kertbarátnak látnia kell, legalább egyszer! Elsőként a Visegrádi Királyi Palota kertjébe vagy közismertebb nevén a Visegrádi Palotakertbe látogattunk el.
A Visegrádi Királyi Palota története 1323-ra nyúlik vissza, Károly Róbert ugyanis ekkor helyezte a királyi udvart Visegrádra, és ekkor kezdett itt építkezni. A király a most is ismert területre csak néhány épületet építtetett, valamint egy lovagi tornák megrendezésére alkalmas területet.
Palotává Luxemburgi Zsigmond idején „fejlődött” a terület, a négyzet alakú (123*123 méteres) alapterületet kőfal vette körül. A több épületből álló épületegyüttesben kapott helyet a palota központja, mely a királyi lakosztályokat foglalta magában, középen a Herkules-kúttal, emellett állt a palotakápolna, mely a királynak közvetlen átjárást biztosított az épületből.
E mellé a központi épületegyüttes mellé került a gyümölcsöskert, a palota északi oldalához csatolva. Közepén csorgókút volt, melyet vezetékes vízzel tápláltak. (A palotában is hideg-melegvizes rendszer, padlófűtés, és szennyvízelvezetés is volt, messze megelőzve korát!).
A palotát Zsigmond után Mátyás király vette át, aki reneszánsz stílusban építette át a palotát, és számos kényelmi funkcióval is bővítették. Ekkor készült el a Herkules-kút is, és a kertben új teraszokat alakítottak ki. A palotát a török kor semmisítette meg, olyannyira, hogy nagy részét bemosta a föld, és a huszadik századra teljesen feledésbe merült (!), abban is kételkedtek, hogy valaha létezett. A korabeli szemtanúk leírásai azonban sokak érdeklődését felkeltették, köztük Schulek Jánosét, akinek eltökéltsége és kitartása révén az 1930-as évek közepétől folyamatos ásatásokkal végül fényt derült az egykori csodapalota helyére, amelyet több évtizedes, áldozatos munkával sikerült a mai állapotára helyreállítani.
Ez alatt a kert alatt rejtőztek az egykori palota romjai
A palotakert
Korának Európa-szerte egyik legszebb kertje, hűen tükrözte a középkori királyaink ízlését, szépérzékét. Ma a középkorihoz közel azonos formában és pompájában látogatható egész évben, ami azért is nagy jelentőségű, mivel a palotakertet csak a korabeli leírások alapján tudták rekonstruálni, hiszen ennek maradványai nem maradtak meg. A kert a palota északi részén helyezkedett el, és ma ugyanakkora területen látható, mint a palota idejében.
A kert középpontjában egy nyolcszögletű, vörös márványból készült csorgókút áll, ennek alapzatát és maradványait megtalálták a régészek. Nehezebb dolguk volt a kutatóknak a korabeli növények meghatározásával, ezeket a nedves környezetben megmaradt, eltömött kutakban fellelt botanikai maradványokból rekonstruálták, az ágyások elhelyezését, valamint a virágok meghatározását pedig a korabeli rajzok és ábrázolások segítségével sikerült meghatározni. A kertet 2000-ben kezdték újjáépíteni, 2002-re készült el a ma is látható formájában.
Ha belépünk a kertbe, néhány száz évet visszautazhatunk, és a középkorban találhatjuk magunkat. Színes virágágyások, rózsalugasok, pergolák, díszkutakkal tarkított ösvényeken vezet az utunk, miközben megcsodálhatjuk a Dunára néző gyönyörű panorámát is. A gyümölcsöskert közepén áll a vörösmárvány csorgókút úgy, ahogy a palota fénykorában is állt, fölötte a hegyoldal teraszos művelésű, innen számos növénymaradvány került elő az ásatások során, ami alapján a teraszok újra beültethetők lehettek azonos növényekkel (gyümölcsfákkal, szőlővel). Az újraépítés során a fűszerkertet is helyreállították, mely a kerttel együtt egész évben látogatható.
Az ásatások alátámasztották a korabeli leírások azon fejezeteit is, mely szerint a palota tetőin és pincegádorain pompás függőkerteket alakítottak ki, Európában ezek akkoriban elsőnek számítottak, és Mátyás király függőkertjei megelőzték még a híres, 1514-ben épített vatikáni függőkerteket is.
A korabeli beszámolók leírják azt is, hogy a kastélyt a függőkertek mellett halas medencék és üvegházak is körülvették, ezeket azonban egyelőre még nem állították helyre.
A 2016-ban, a Visegrádi Palotakertben készült képeinkből válogattunk, ha rákattintanak a képre, nagyobb méretben is megtekinthetők:
