Vöröshagyma ültetése magról és gondozása

A hagymaféléket az egész Földön termesztik, minden vidéken ismert, használt és kedvelt zöldségről van szó, mely egyben fűszernövény is.

Alapvető az étkezéshez

A legismertebb és legáltalánosabb hagymaféle a vöröshagyma, mivel ezt nap mint nap használjuk salátákba, ételek ízesítésére. A gulyásleves, a pörkölt elképzelhetetlen hagyma nélkül, de még a húsleves sem az igazi, ha nem fő bele egy fej vöröshagyma. Ha van kert, biztosan van benne hagyma is, hiszen az egyik legalapvetőbb, legáltalánosabb zöldségféle és néhány száz forintból egész évre elegendő termeszthető belőle.

Vöröshagyma, gyöngyhagyma, fokhagyma

Hazánkban a vöröshagymát és fokhagymát a lilahagyma majd a póréhagyma követi a népszerűségi sorban, a gyöngyhagyma csak ezek után következik. Érdekes tény, hogy bár hazánkban termesztik a világhírű makói hagymát, itthon csak 22-24 ezer tonna hagyma terem évente, mintegy 7000-8000 hektárnyi területen. Japánban és Hollandiában ezzel szemben 40-50 ezer tonna is megterem.

Duggatás vagy magról vetés

A hagyma szaporításának két módja ismert. Az egyik a duggatás, a másik magról való vetés. Duggatásnak azt nevezzük, mikor a kisméretű hagymákat, úgynevezett dughagymákat ültetjük el a földben, 3-5 cm távolságra egymástól. Ezek aztán megerednek és fejlődésnek indulnak. A hagymánál a duggatás körülbelül annyit tesz, mint a más típusú konyhakerti növényeknél a palántázás.

Vöröshagyma vetése

A vöröshagyma ültetése magról sokkal több odafigyelést igényel, mint a duggatás. A vöröshagymának több típusa létezik, vannak korai és kései fajták. A korai vöröshagymát, azaz a tavaszi étkezési hagymát már március 1-15 között el lehet vetni, hektáronként 4-5 kg vetőmag szükséges hozzá, a sortávolság 50-60 centiméter, a tőtávolság pedig 2-3 centiméter.

Ezt a típust augusztus és szeptember környékén lehet betakarítani, de ha csak konyhakerti növényről van szó, már június elején vehető belőle újhagyma. Az áttelelő étkezési vöröshagyma augusztus 20-30 között vetendő, hektáronként 7 kg vetőmaggal kell számolni, a sortávolság ennél a típusnál 50 centiméter, a tőtávolság 2-4 centiméter.

Ez a hagymatípus a földben vészeli át a telet, majd a tavasz eljöttével elkezd feléledni és növekedésnek indul. Már június végén, július elején be lehet takarítani. A gyöngyhagymát magról vetve március 1-15 között lehet elvetni, hektáronként 100-110 kg maggal kell számolni, a sortávolság 50 centiméter, a tőtávolság mindössze 1 centiméter. A gyöngyhagymát augusztus eleje felé lehet betakarítani.

Termesszünk vetőmagot

Ha dughagymát kívánunk termeszteni, melyből a későbbiekben „vetőmag” lesz, akkor azt magról március 1 és március 15 között kell elvetni. Dughagymához hektáronként 90-100 kg mag szükséges, a sortávolságnál az 50 centimétert kell tartani, tőtávolságnak elegendő az 1 centiméter. Ez a lassú növekedésű fajta, így augusztusra nem lesznek meg a nagy hagymafejek, csak kisebb, jövőre duggatható fejecskék alakulnak ki.

Újhagyma termesztése

Zöldhagyma, azaz újhagyma gyanánt termesztett vöröshagymát július 15-31 között érdemes elvetni, hektáronként 7-8 kg maggal számolva. A sortávolság itt is a már megszokott 50 centiméter, tőtávolságnak pedig elegendő 1-1,5 centiméternyi helyet hagyni. Ez áttelelő fajta, így majd csak áprilisban, májusban lesz belőle zsenge, finom zöldhagyma.

A vöröshagyma ültetése magról tavaszi elfoglaltság, a duggatás inkább az őszi, áttelelő vetéshez jó, de a dughagymás szaporítást is lehet tavasszal kezdeni.

Hőigénye

Az őszi fajták hidegtűrő típusok, de a növekedési fázisban az az ideális, ha átlagosan 19-20 fok biztosított a hagyma számára. Már 4-5 fok körül végbemegy a csírázás, azonban a levelek csak 15 fok felett fejlődnek aktívan. A kicsírázott hagyma akár mínusz 15 fokig is életben bír maradni, ezért lehetséges az, hogy az ősszel vetett, ültetett, duggatott hagymák tavasszal ismét fejlődésnek indulnak.

Vízigénye

A hagyma kevés öntözést igényel, és nem kell a talajt mélyen kapálni, hiszen a gyökerei csak a talaj felső 3-6 cm-es rétegében mozognak. A nyári melegben azonban nem szabad elmulasztani egy kis hagymaöntözést, de tavasszal elegendő a természetes esőzés is számára. a hagyma nem válogatós, ha talajról van szó. Szinte bármilyen kerti talajban képes ízletes, zamatos, megfelelő méretű hagymává növekedni, de a legideálisabb számára a laza, jó vízáteresztő képességű föld, mely közömbös, enyhén savanyú.

Talaj előkészítése a hagymának

A magról való ültetéshez fontos, hogy jól előkészítsük a talajt, rögmentesítsük, tegyük porózussá. Nem szabad ültetés előtt trágyázni, mert a trágya elősegíti a hagymabetegségek kialakulását. A magokat 3-5 mm mélyen vessük el, majd mikor kinőttek a palánták, ritkítsuk a sorokat. Tömöttebb sorok esetében ez azt jelenti, hogy minden második kis palántát húzzunk ki.

A palánta kihúzásánál nagyon ügyeljünk arra, hogy óvatosan vegyük ki, nehogy a mellette lévő palánta is kirántódjon, sérüljön az eljárás következtében. A kiszedett palántákat érdemes más helyre átültetni, mert még megeredhetnek és akkor nem vész kárba a mag. Ültetés után fontos a rendszeres gyomlálás, mert a gyomok hamar elnyomják a hagymaféléket, mivel a hagyma nem agresszív növény.

A betakarítást jelzi, ha a hagyma talaj fölötti szárrésze elkezd megpuhulni, meghajol a lomb vagy konkrétan megdől. Érdemes ilyenkor felszedni a hagymákat és az időjárástól függően még érlelni a szabadban 7-10 napig. A leveleket végül levágjuk, a hagymákat pedig jól szellőző, alapvetően száraz, zárt helyen tárolhatjuk egész télen.