A zöldbab roppant elterjedt hüvelyes zöldség. a konzervipar nagymennyiségben igényli, de szinte minden, fagyasztott zöldséggel is foglalkozó cég nagy mennyiségben csomagolja.
Készíthető belőle főzelék és leveses, ezen kívül párolva nagyon jó köret gyanánt is. A konyhakertekből általában sosem hiányzik, mindig van néhány bokor belőle.
Mikor ültessük a zöldbabot?
Kizárólag szabadföldi, állandó helyre való vetéssel szaporítható, nem lehet előnevelt palántás megoldást választani.
A zöldbab ültetése áprilisban kezdhető el, mivel nem tűri a hűvös időt. Nagy a hőigénye csírázáskor, ezért szükséges a melegebb tavaszi időszakot választani az elültetéséhez, áprilisnak is inkább a végét vagy már inkább május első hetét. Későbbi vetése is megfelelő, így aki folyamatosan szeretne friss, zsenge zöldbabhoz jutni, vethet tavasszal és nyár elején is. Az ipari felhasználáshoz folyamatosan ültetik, hetekkel tolják el az ültetési időpontokat, így a konzervként, fagyasztott árúként való csomagolása, forgalmazása egész évben biztosított, télire hatalmas mennyiség gyűlik fel.
Anna napig vethető
Július elejéig lehet vetni, ekkor még teljes termést lehet róla leszedni. Fontos, hogy kellően öntözzük, mert nagy a vízigénye. A júliusi vetés egyetlen hátránya az lehet, ha az adott évben éppenséggel hamarabb jön meg a lehűlés és szeptember elején már hűvös éjszakákkal kell számolni. A zöldbab nem bírja a hideget, így kevésbé szép termést adhat ilyenkor le.
Sor- és tőtávolság
A zöldbabot érdemes úgy vetni, hogy 30-40 cm sortávolságot és ugyanennyi tőtávolságot hagyunk. Egészen széles kis bokorrá fejlődik és fontos, hogy a tövek ne korlátozzák egymást, különben csak immel-ámmal fognak teremni. Nagyon jó szomszédság számára a kukorica, sőt bevethető a kukorica sorközébe is, ha kellő távolságot tudunk hagyni a kukoricának a kapáláshoz. A sütőtökkel is nagyon jól megvan, de ha különállóan vetjük el, úgyis tökéletesen ellesz. a sütőtökös megoldás abban előnyös, hogy a sütőtök levelei védik a talajt a túlmelegedéstől, de a zöldbab kellő mennyiségű fényt és meleget kap, valamint a sütőtök levelei védik a talajt a kiszáradástól és alattuk kevésbé gyomosodik a föld.
Így gondozzuk a zöldbabot!
A zöldbab ültetése után 2-3 hetet kell várni arra, hogy egy kis zöld kezdemény kidugja a fejét, majd 5-7 hét múlva fog teremni. Nagyon fontos, hogy a magokat jó tápanyagú, kellően nedvességtartó földbe helyezzük el, melyet előzőleg felpuhítottunk, rögmentesítettünk. A későbbiekben fontos lesz az öntözés és a gyomlálás. A gyomok sokszor gyorsabban nőnek, mint az ültetett növények, ezzel elszívva a tápanyagot, vizet és árnyékot vetve a növényre. Van olyan zöldségféle, melynek jót tesz, ha a gaz árnyékot vet rá, de a zöldbab nem ilyen. Fontos kigyomlálni, ám míg kicsik a tövek, a közel lévő gazokat csak óvatosan szabad kihúzni, nehogy a kitépéssel megsértsük a saját növényünket is.
Hazánkban az ókorban és a középkor elején nem ismerték a zöldbabot, csak a XVI. század végén kezdték el termeszteni. Eleinte nem volt népszerű, leginkább sokkal később, a konzervipar fejlődése adta meg a kezdő lökést. Sokan összekeverik a zöldbabot a vajbabbal. A vajbab az valóban zöld színű, de általában zöldbabnak a sárga színű, kissé puha bársonyos felületű hüvelyest szokás hívni.
Óvatosan szedjük!
A zöldbab szedésekor nagyon fontos odafigyelni, hogy ne rángassuk, tépjük le a bokorról a termést, hanem óvatosan szedjük le, különben megsérthetjük a növényt, ha megtépjük, a gyökerei megszakadhatnak, vagy véletlenül kitépjük a földből az egész bokrot. Ritka esetben sikerül úgy visszaültetni egy-egy ilyen kitépett bokrot, hogy életben is maradjon és ismét teremjen.
Igaz, hogy lassabb, de úgy érdemes szedni, hogy megfogjuk magát a növényt az egyik kezünkkel, a másikkal pedig leszakítjuk a termését. A termést nem előre vagy felfelé húzással kell letépni, hanem oldalirányba, lényegében le kell róla pattintani. Ha egy kézzel meg tudjuk fogni a tövénél a termést, akkor az ujjunk segítségével úgy sikerülhet a lepattintás, hogy a növény nem sérül.
Balkonon is nevelhető!
Aki esetleg csak egy erkéllyel rendelkezik, de szeret növényeket termeszteni balkonládában, az is vethet zöldbabot. Egy vagy két tő is megél, viszont fontos, hogy kellő mennyiségű földet tegyünk alá. Egy átlagos cserépben, ha az kiemelkedően jó tápanyagtartalmú, esetleg valamilyen megoldással folyamatosan pótoljuk a tápanyagot, egy tő szép adag termést tud hozni. Árnyékos balkonokon azonban nem érdemes vele próbálkozni, mert ha még ki is kel, akkor sem fog egy levesre való zöldséggel sem ellátni minket. ahhoz, hogy szép, ízletes és tápanyagban gazdag termést hozzon, sok nedvesség, magas tápanyagtartalmú föld, meleg és rengeteg fény szükséges, ráadásul mindez folyamatosan.
Vetésforgó
A konyhakerti növényeknél érdemes vetésforgóban gondolkodni, így az egyes növények nem fogják „kisemmizni” a talajt a következő évben beültetendő másik növény számára. Igaz, hogy a trágyázással a talaj tápanyagtartalma visszaállítható, de akkor is sokkal hatékonyabb a megfelelő növényeket ültetni egymás után és kerülni a rossz párosítást. Az is nagyon fontos, hogy mely növényeket kell szélvédett, melyeket napos, melyeket árnyékos helyre ültetni. A növénytársításokon is sok múlik, például a póréhagyma és a sárgarépa kettőse mindkét zöldség számára jótékony hatású, de ha a kaprot és s sárgarépát ültetjük egymás mellé, azt mindkét növény erősen megsínyli és mi magunk sem járunk jól a fűszeres ízű, túl kemény sárgarépával meg a gyenge kaporral.
Szeretném megjegyezni: a MAGOT vetjük , a palántát pedig ÜLTETJÜK a kettő nem keverhető!