Home Konyhakert, zöldségek A póréhagyma (Allium porrum) jellemzése, termesztése és gondozása

porehagyma
Tetszett a cikk?

A póréhagyma a hagymafélék között élettani szempontból a legértékesebb, fogyasztására egész évben lehetőség van. Már több ezer év óta termesztett növény, mégis termőterülete messze elmarad a vöröshagymáétól és a fokhagymáétól. Íze és illata nincs annyira markáns, mint a vöröshagymának és a fokhagymának, általában a növény fehér szár része kerül felhasználásra.

Európa északnyugati területein és az Egyesült Államok némely részén napjainkban is rendkívül népszerű zöldségféle. A póréhagyma hazánkban is régóta ismert növény, azonban fogyasztása nem jelentős. A póréhagymát többen tartják az egészség alakulására pozitív hatással bíró egyik legegészségesebb élelmiszernek.

A póréhagyma ősalakja még megtalálható vadnövényként a Földközi-tenger melléki országokban. Már az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is ismerték és használták a növényt, ételízesítésekre, saláták készítésére. Régen pár hagymának nevezték.

A póréhagyma jellemzése

A póréhagyma kétéves, a fokhagymához hasonlóan lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle. A második évben fejlődik ki a virágszár, mely minden tekintetben ( a mag és a méreten kívül) a vöröshagymáéhoz hasonlít. A póréhagyma levelei szélesek, laposak, hagymái nem vastagszanak meg, hosszúkás gerezd nélküli hagymák. Gyökérzete erőteljes, bojtos gyökérzet. A növény annál értékesebb, minél több és hosszabb a fehér földalatti része.

Fajtatípusok között megtaláljuk a rövid tenyészidejű, a középhosszú tenyészidejű őszi, és a hosszú tenyészidejű téli fajtákat. A póréfajták különböznek egymástól a hidegtűrő képességükben, a tenyészidejük hosszában, száruk vastagságában, a lombozat színében és a fogyaszthatóságuk időbeni alakulásában. A nyári fajták melyeknek rövid a tenyészidejük, nem télállóak, mínusz nyolc-tíz fok alatt elpusztulnak, inkább déli fekvésű területre valók. A nyári póréhagymák levele halványzöld, száruk zsenge és vékony. Ezeket ősszel legkésőbb novemberig fel kell szedni. A télálló hosszú tenyészidejű pórék szára vastag, levelük kékes- zöld színű. Egész télen fogyaszthatók.

A póréhagyma termesztése, igényei

Általában azokon a területeken, ahol megterem a vöröshagyma, a póréhagymát is bátran termelhetjük. A növény hidegtűrő, de fényigényes. A mély termőrétegű, savas kémhatású, nedves, de nem pangó vizes talajt részesíti előnyben. Ültetési helyéül, olyan helyet keressünk számára, ahol előtte három-négy éve nem volt a talajba hagymaféle ültetve, nem szabad ugyanarra a területre ültetni. A húsz-huszonöt fokos hőmérsékleten fejlődik legjobban. Vízigénye magasabb a többi hagymaféle vízigényénél, éppen ebből kifolyólag hazánkban csak akkor biztosított a termesztése, ha van lehetőség az öntözésre. A trágyázást bő terméssel hálája meg. A póréhagyma nem sok gondozást igényel, a gyomláláson, kapáláson, tápoldatozáson kívül, csak az öntözésre igényes.

A póréhagyma termesztését időzíthetjük, nyári, őszi és téli fogyasztásra attól függően, ahogy igényeljük. Legkönnyebben az őszi póréhagymát tudjuk nevelni, mivel fűtés nélkül, magvetéssel kezdhetjük a nevelést. Két hónapos nevelés után a palántákat, májusban a fagyok elmúltával kiültethetjük szabadföldbe, eredeti helyükre. Ilyenkor célszerű a középhosszú tenyészidejű fajtákat alkalmazni. Fogyasztására október-november hónapban lehet sort keríteni. Felhasználása igen széleskörű, használható főzve levesként, saláták kiegészítésére, de legegészségesebb, ha nyersen fogyasztjuk ezt a kiváló ásványi anyagokban gazdag zöldségfélét.

 

Válasz

HÍRES KERTEK

Fried Kastélyszálló kertje

Csak kevesen tudják, hogy Magyarországon több száz park és kert látogatható, közöttük gyönyörű botanikus kertek és csodálatos kastélykertek. Ezek között találhatunk számtalan növényfajt megismertető...