Home Díszkert Rózsafajták – rózsa típusok, a rózsa metszése

Tetszett a cikk?

A rózsa népszerűsége hazánkban is és szerte a világban töretlen. Ez nem véletlen, hiszen szépsége, eleganciája magával ragadó, számtalan versben, irodalmi műben megénekelték már ezt. Mégis az a tapasztalat, hogy bár úgy tűnik, mindenki ismeri, csak keveset tudunk a rózsák típusairól, és azon belül a fajtáiról.

Tény, hogy ma már a nemesítőknek köszönhetően számos rózsa kerül a forgalomba, ezért először is típus szerint érdemes őket besorolni, és azon belül kiválasztani a fajtákat. Lássuk, hogyan tudjuk a rózsákat típusokba sorolni! Erre főleg a méretük alapján szokott sor kerülni, de előfordul a virág mérete vagy száma alapján történő csoportosítás.

  1. TEARÓZSA HIBRIDEK: Kétségkívül manapság a teahibridek a legnépszerűbb fajták, melyeket keresztezéssel hoztak létre. Sokan vágórózsaként ismerik őket, hiszen leggyakrabban egy virágszáron egy virágot hoznak, számos színváltozatban elérhetők. Vágott virágnak kitűnőek, hosszú, egyenes száruk miatt. Bokruk felfelé törekvő, viszonylag magas, 60-100 cm.
  2. ÁGYÁS (PARK) RÓZSÁK: Kisebbek, mint a tearózsák, általában bokros növekedésűek, virágaik is kisebbek, de dúsan virágzók, virágaik tartósan nyílnak, emiatt igen látványosak.
  3. FUTÓ- VAGY KÚSZÓRÓZSÁK: Hosszú hajtásokat hoznak, de ezeknek mindig szükséges valamilyen támaszték, hiszen nem tudják megtartani őket. Míg korábban e típusok csupán évente egyszer virágoztak, mára akár egész nyáron virágzó fajtáik is léteznek. Bőségesen virágoznak. Házfalak, pergolák, lugasok befuttatására alkalmasak, dekoratív elemei lesznek bármilyen kertnek. Fontos, hogy a támrendszerük stabil legyen, mert a hótól többszörösére növekedhet e rózsák súlya. Törekedjünk rá, hogy a hajtások mögött és között elegendő hely legyen szellőzésre, mert ezzel elejét vehetjük a különféle betegségek megtelepedésének. A déli fekvésű falak nem kifejezetten jók a futórózsáknak, hiszen itt a visszaverődő napsugarak miatt fokozottan ki van téve a melegnek és a napsugárzásnak, ami súlyos károsodást okozhat e fajtáknál. Legjobb ha délkeleti, délnyugati, széljárta helyet választunk számukra.
  4. CSEREPES VAGY MINIRÓZSÁK: Az utóbbi időben nagy népszerűségre tettek szert, bár korábban, az 1800-as években is igen kedveltek voltak, majd eltűntek egy időre. Maximum 30 cm magasak, leveleik kicsik, vékonyak, selymesek, virágaik is aprók, de bőségesek és hosszan virágoznak. Tarthatók lakásban cserepes növényként, vagy a szabadban kaspóban, konténerben, de akár szabadföldbe ültetve is.
  5. TALAJTAKARÓ RÓZSÁK: Szintén egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a talajtakaró rózsák, melyek alacsony növekedésűek (maximum 50 cm), erőteljes, már-már agresszív növekedésűek, nagy felületeket képesek betakarni. Folyamatosan virágoznak, ám virágaik aprók, leggyakrabban piros, fehér és rózsaszín színekben pompáznak. Télen nem szükséges betakarni őket, a legigénytelenebb típus.
  6. TÖRZSES RÓZSÁK: Általában egy kb. egy méteres törzsre oltanak egy nemes rózsafajtát, mely többféle is lehet (pl. tearózsa). Téli takarásuk a magas törzs miatt nehézkes, ezért keményebb teleken komoly fagykárokat szenvedhetnek, ha nem gondoskodunk kellően a védelmükről. Jó hír viszont, hogy a magas törzsük miatt kevésbé támadják meg őket a kártevők. A magas törzsek miatt gondoljuk át alaposan, hogy hová ültetjük, hiszen a törzses rózsák inkább tagolják a teret, és önmagukban sosem szép hatást keltenek.

Hogyan ültessük a rózsákat?

Talán a legfontosabb tudnivaló, amikor rózsákat ültetünk a kertünkbe, hogy az egyes típusokat nem érdemes vegyesen ültetni, tehát egy ágyásba egyféle típusból válasszunk. Kiválóan alkalmasak térelhatárolásra is, így például sövénynek is ültethetők.

Különösen jól mutatnak örökzöldek közelében, de szoliterként is jól mutatnak. Szabályosan ültetve inkább járda mellett, házfalak előtt mutatnak jól, míg nagyobb területen kerüljük a mértani formákat ültetésükkor.

A rózsák metszése

Sokan idegenkedve tekintenek a rózsák metszésére, pedig igazán egyszerű, ha egy kicsit beleássuk magunkat a témába.

A rózsákat muszáj metszeni, hiszen ezzel megakadályozzuk a növény túlburjánzását, a lemetszett ágak helyett viszont lesznek szép, új hajtások.

Először is tisztázzuk, hogy miért szükséges metszeni a rózsákat? Egyrészt el kell távolítanunk az elhalt, elszáradt ágakat, hajtásokat, másrészt, hogy megfelelő formájúra alakítsuk a növényt. A metszéssel elősegítjük az új hajtások és virágok növekedését, és szellősebbé tesszük a bokrunkat, amellyel ellenállóbbá tesszük a növényt a betegségekkel szemben.

Néhány tudnivaló, mielőtt belevágnánk: mindig éles, tiszta eszközt használjunk, a metszést 45 fokos szögben végezzük, kb. fél centire egy kifelé néző rügy felett. A növényt mindig egészében nézzük, és törekedjünk rá, hogy a növény belseje elegendő fényt kapjon a metszés után.

Mikor metsszük a rózsákat?

A legtöbb rózsa metszése tavasszal esedékes, hiszen egy esetleges őszi metszés esetén télen még visszafagynának a rügyek, nagyobb fagy esetén az ágak egy része is, ami akár a rózsánk halálát is jelenthetné. Tavasszal, amikor megduzzadnak a rózsák rügyei és bepirosodnak, eljött az ideje a metszésnek. Ez nagyjából március végére, április elejére esik, de a pontos időpont nagyban időjárásfüggő.

Hogyan metsszük a rózsákat?

A rózsákat mindig szemre metsszük, a rügy fölött 5-10 mm-rel vágjuk el a vesszőt, a metszés ellentétes irányba lejtsen, mint amerre a rügy van.

A tearózsákat váza alakzatra metsszük, távolítsuk el az elhalt szárakat, és azokat, amelyek a növény belseje felé nőttek. A régebbi, erősebb töveket hagyjuk magasabbra, az újakat vágjuk alacsonyabbra, kb. 40 cm-re. Nagyon fontos e fajtáknál a rendszeres metszés, hiszen ha több éven keresztül ez elmarad, akkor az alsó részek túlzottan árnyékban maradnak, így a napfény nem jut le az alvó rügyekhez, nem fog új hajtás képződni, ami a rózsa felkopaszodásához, elöregedéséhez vezet.

A futórózsákat kevésbé kell metszeni, itt eltávolítjuk az elhalt, elszáradt részeket, esetleg formázó metszést végzünk, hogy ne kezdjen el bokrosodni.

A cserepes vagy mini rózsák csak minimális metszést igényelnek, épp csak az elhalt szárak eltávolítását, és a befelé növő ágak kivágását.

Jellemző metszési fajta még a zöldmetszés, melyek közé tartozik a vadhajtások rendszeres eltávolítása, a beteg hajtások eltávolítása, az elnyílt virágok leszedése. Ezeket mind a vegetációs időszakban végezzük.

Válasz