Home Díszkert A tölcsérjázmin (Diplandenia Sundaville) jellemzése, ültetése és gondozása

tölcsérjázmin
Tetszett a cikk?

Egy különleges nevű és egyben különleges növény a tölcsérjázmin. Származása Dél-Amerika, a meténgfélék csoportjához tartozik, ahol körülbelül százhúsz fajt tartanak számon. Teraszokon, erkélyeken elhelyezve egész nyáron díszít, és mediterrán hangulatot teremt. A tölcsérjázminnak nagyon sok fajta változata létezik, egészen az apró kis virágúaktól, a nagy hatalmas virágokkal rendelkezőkig. A mediterrán országok kerti virága a tölcsérjázmin, a mi éghajlatunkon azonban csak nyáron rakhatjuk szabadba, egyébként szobanövényként nevelhető.

Mi jellemzi a tölcsérjázmint (Diplandenia Sundaville)?

A tölcsérjázmin örökzöld, fás szárú, kúszónövény, melynek sötétzöld kerekded levelei fényesek. Gyorsan fejlődő növény, hajtásai gyorsan nőnek, célszerű a növényt virágzás után visszametszeni. Virágozni tavasszal kezd, a virágok tölcsér alakúak, melyre a nevében is utal. A növény egészen októberig gyönyörködtet sokféle színű virágaival. A virágok színe a fehér, a piros és árnyalatai, a rózsaszín és már sárga színben is pompázik. Mediterrán származásából kifolyólag a meleg napos helyet kedveli, de megél félárnyékos helyen is, inkább száraz levegőn, mivel a páradús környezet megbetegítheti, levelei lehullhatnak. Nem szereti azt sem, ha sűrűn van áthelyezve, tartózkodjunk a gyakori mozgatásától. Ha szükséges fejlődéséhez kapaszkodásához biztosítsunk megfelelő rácsot, vagy támasztékot, akkor szebben fejlődik a növény.

A tölcsérjázmin (Diplandenia Sundaville) gondozása

A növény átültetését, ha sikeres volt az átteleltetés, tavasszal célszerű elvégezni szükség szerint nagyobb cserépbe. Az öntözést szükség szerint végezzük, lehetőleg esővíz legyen az öntözéshez használt víz, és vigyázzunk arra, hogy soha ne öntözzük túl, ne legyen alatta pangó víz. A nyári hónapokban, virágzás idején a tápoldatot hetente adagoljuk, télen nincs szükség tápanyagpótlásra és télen öntözni is ritkábban kell.

A teleltetés száraz, közepesen meleg helyiségben történjen, a hidegben elpusztul, kényes az átteleltetésre, nagy figyelmet és gondozást igényel. Télen a leveleit lehullajtja, de nem kell kétségbe esni ez a tölcsérjázmin esetében természetes jelenség. Tavasszal mielőtt a levelek fejlődni kezdenek, elvégezhetjük a metszést, ritkítást. A növény gyorsan növekszik, megnőhet két-három méteresre is, számoljunk hely igényével.

A tölcsérjázmin (Diplandenia Sundaville) ültetése, szaporítása

Bármilyen talaj megfelel számára, csak a talaj legyen jó vízáteresztő és laza. Szaporítani a hosszú egyenes se nem túl erős, se nem túl gyenge vesszőket vágjuk le késő ősszel, vagy a téli hónapokban (január-február). A vesszők hossza húsz centiméter legyen és legalább két rügypárral rendelkezzen, a dugványon egy alul és egy felül. Az alsó rügy alatt fél centivel a felső rügy felett másfél centivel vágjuk el. Az alsó vágás egyenes a felső ferde vágás legyen.

A földbe úgy helyezzük a dugványokat, hogy a felső rügy a talaj felszíne felett legyen. A szükséges rést a dugványozáshoz ásóval nyissuk meg.

A tölcsérjázmin metszés alkalmával fehér nedvet enged, ami bőrünket irritálhatja, illetve szervezetbe kerülve mérgezést okoz, ezért a megfelelő védekezést alkalmazni kell.

A növényt általában levéltetvek támadhatják meg, mely a rossz elhelyezésre vagy gondtalan nevelésre utal. Erősebb vízsugárral távolítsuk el a károkozókat.

A viaszos pajzstetvek megjelenése vízhiányra elégtelene öntözésre utal, ilyenkor öntözzük gyakrabban a növényt és a lakás levegőjét időnként párásítsuk.

A tölcsérjázminokat még a gombás betegségek is károsíthatják, melyeket előidézhet a túl- öntözés vagy a nem megfelelő szellőzés. Ebben az esetben a növény levélzetét célszerű megritkítani.

Válasz