császárkorona

A császárkorona jellemzői, gondozása, szaporítása és kártevői, betegségei

Egy különleges növény a kertben, mely szép is és haszna is van: ez a császárkorona.  Gyakran ültetik vakondűzőként, pocokriasztóként, ám önmagában, dísznövényként is megállja a helyét bármelyik díszkertben.

A császárkorona jellemzői

A császárkorona (Fritillaria imperialis) a liliomfélék családjába tartozó dísznövény, császárliliomnak is nevezik.  A Himalája nyugati vidékéről származik, ahonnan először Törökországba, majd Bécsbe hozták be, már a kezdeti időkben igen népszerű volt az uralkodói kertekben. Később a kolostorkertek kedvelt növényévé vált, innen terjedt el az egész világon. Már elég korán felismerték hagymáinak vakondűző, egérriasztó tulajdonságát, emiatt is terjedhetett el ennyire gyorsan.

A növényhez kapcsolódó legenda szerint Jézus keresztre feszítésekor az összes virág lehajtotta a fejét, kivéve a császárkoronát, mely büszkén feltartotta a fejét. Éppen emiatt arra ítéltetett, hogy ezután bókoló virágokat növesszen.

A császárkorona hagymás évelő növény, mely tavasszal hozza pompás virágzatát. Szára meglehetősen magas, akár a 1,5 métert is elérheti. A hosszú szár tetején körkörösen állnak felálló, zöld, lándzsa alakú levelei, alattuk pedig nyílnak a bókoló serleg- vagy harang alakú virágai. Virágai leggyakrabban narancsos, pirosas színben pompáznak, de ma már többféle színváltozatban kaphatók, például citromsárgában is. Az eredeti vadon növő virágok azonban csak narancs-vöröses színűek. Jól mutat szoliterként, de más növények társaságában is. Eredeti élőhelyein köves talajon, cserjésekben él. Rokona a mocsáros, lápos réteken honos mocsári kockásliliom.

császárkorona

Hagymája mérgező, rendkívül kellemetlen illatú, irritáló hatású alkaloidokat tartalmaz, melyek szerepet játszanak a kártevők elriasztásában. Virágai is kellemetlen, rókára emlékeztető illatot árasztanak.

A császárkorona gondozása

Hagymáját ültessük napos vagy félárnyékos helyre, laza, jó vízáteresztő képességű talajba, mely tápanyagban gazdag. Télálló hagymákkal rendelkezik, egy helyen maradhat akár 5-6 évig is. Nagyon hideg teleken takarással védhetjük a hagymáit. Napos helyen öntözzük rendszeresen.

Ültetéskor hagymáját billentsük kissé oldalra, hogy ezáltal megakadályozzuk, hogy a víz megüljön a hagyma tetején, hiszen ez a hagyma rothadását okozza. A hagymák megdöntésével ezt a kockázatot kiküszöbölhetjük.

Átültetéskor várjuk meg, amíg a növény elvirágzik, és szárai teljesen megsárgulnak, elszáradnak, mert így a tápanyagok vissza tudnak húzódni a hagymába. Augusztustól novemberig bármikor átültethető. Hagymájával való foglalkozáskor mindenképpen viseljünk kesztyűt az irritáció elkerülése érdekében! Ültethetjük csoportosan, vagy egyedülállóként is.

császárkorona

A császárkorona szaporítása

Mint a hagymás növényeket általában, a császárkoronát is sarjhagymák leválasztásával szaporíthatjuk, melyeket ültessünk kb. 20-25 cm mélységbe, egymástól kb. 30-40 cm-es távolságra. A hagymákat októberben ültessük.

Emellett szaporítható a növény magról is, bár ez egy kissé nehézkesebb művelet. A magok csak lassan bújnak ki, és évekig tart, mire virágzó méretű hagymát fejlesztenek, ezért mindenképpen jobban járunk, ha a sarjhagymákat választjuk le az anyanövényről.

Ha nem szeretnénk a növényt magról szaporítani, akkor elvirágzás után érdemes lecsipegetni a virágait, a maghozás megakadályozása érdekében, mert az sok energiát vesz el a hagymától és teljesen felesleges.

A császárkorona betegségei és kártevői

Nem jellemző rá a megbetegedés, a kártevők közül a liliombogár károsíthatja.

Total
7
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Előző cikk
talajjavitás

Tavaszi talajjavítás a konyhakertben

Következő cikk
alkörmös növény

Alkörmös növény (Phytolacca) használata, hatása

Kapcsolódó cikkek