A fürtös fáklyaliliom jellemzése
A fürtös fáklyaliliom (Kniohofia uvaria) egy igen impozáns növény, mely jól mutat bármilyen stílusú kertben, akár szoliterként ültetjük, akár virágágyásba. Alkalmas közterületi virágágyakba is igénytelensége okán. Vázában, vágott virágként is tartós és mutatós, egzotikus megjelenést kölcsönöz a virágkompozícióknak.
A fáklyaliliom Dél-Afrikából származik, nagy tűrőképességű növény. Eredeti élőhelyén magasabb helyeken, hegyvidékeken nő, köves, ám jó vízáteresztő képességű talajon. A fűfafélék családjába tartozik, több mint 70 fajtája ismert világszerte.
Hosszú, keskeny levelekkel képez tőlevélrózsát, melyekből nyár elején bontakoznak ki hosszú, csupasz szárakon a fáklyákra emlékeztető, arasznyi, hengeres alakú fürtvirágai. Apró, csőszerű virágaiban igen édes nektár termelődik, mely vonzó a beporzó rovarok számára. Évelő növény, mely különleges karakteres szépségével díszíti a kerteket. Magassága virágzáskor mintegy 80-120 cm. Virágai tüzes sárga, piros és narancs színekben nyílnak, üde, harsány színeket visznek ezáltal a kertekbe. Egy tőből több virágszár is előbújik. A virágok viszonylag hosszan nyílnak, akár 2-3 hétig is virítanak a kertben. Alacsonyabb növények társaságában mutat a legjobban, melyek nem takarják el impozáns szépségét. Létezik csüngő változatban is.
Levélzete sásszerű, önmagában is mutatós, dús felépítésű. Télen sem húzódik vissza, hanem jól láthatóan a talajfelszínen marad.
Nagyon jó méhlegelő növény, kertünkbe csalogatja a beporzó rovarokat, ezért ültessük bátran a rovarbarát kertekbe is!
A fürtös fáklyaliliom gondozása
Ahogy említettük korábban a fáklyaliliomok eléggé tág tűrőképességgel rendelkező növények, ám legszebben akkor fejlődnek, ha világos, napos helyre ültetjük őket. Nem kedveli a félárnyékos, árnyékos helyeket, mert ott kevéssé vagy egyáltalán nem virágoznak. Ültetéskor a töveit ültessük egymástól nagyobb távolságra, mert gyorsan terebélyesedik.
Alapvetően télálló, nem igényel védelmet, de van néhány fajtája, amelyek tövét télen takarni kell, hogy ne fagyjon ki.
Jól tűri a szárazságot, de hosszan tartó, aszályos időszakban nem árt öntözni. Télen viszont nem szereti a túlzott nedvességet, ezért ne öntözzük egyáltalán. Talaját dúsíthatjuk szerves trágyával tavasszal és nyáron 3-4 alkalommal. A laza, jó vízáteresztő képességű talajokat kedveli, ha kötöttebb talajjal van dolgunk, keverjük a földjét némi kaviccsal, homokkal. A pangó vizet nem kedveli.
Ültethetjük cserépbe is, ebben az esetben is gondoskodjunk a tápanyag-utánpótlásról. Ha kinőtte a cserepét, válasszuk szét, és ültessük külön a töveket.
Ha az elnyílt virágokat a szárukkal együtt kimetsszük, akkor jó eséllyel fog újabb virágszárakat nevelni és újra virágozni.
A fürtös fáklyaliliom szaporítása
A fáklyaliliom legegyszerűbben tőosztással vagy a sarjak leválasztásával szaporítható. Tavasszal vagy ősszel ássuk ki a töveket, éles késsel vagy ásóval válasszuk szét a töveket, és ültessük jó vízáteresztő képességű talajba napos helyre, maximum 6-8 cm mélyen a talajba. Viszonylag gyorsan szaporodik, pár év alatt jelentős méretűre növekedhet.
Ha a növény sarjakat képez, azokat óvatosan leválaszthatjuk a növényről és szintén külön ültethetjük őket. Érdemes lehet ezeket először szaporítótálcába ültetni, mert ott hamarabb elérik a kiültetési nagyságot.
Szaporítható magvetéssel is, ebben az esetben a magok beérése után, tartsuk azokat egy ideig hideg helyen az eredményesebb csírázás érdekében.
A fürtös fáklyaliliom kártevői és betegségei
Alapvetően nincsenek kártevői és betegségei, ellenálló, igénytelen növény e tekintetben. Egyedül a pangó víz okozhat gyökérrothadást főleg kötött, agyagos talajokon.
Érdekességek a fürtös fáklyaliliomról
Eredeti hazájában némely fajtáit fogyasztották, míg más fajait a népi gyógyászatban kígyómarás ellen alkalmazták. Angliában sokáig a kinézete miatt nem volt népszerű, a jó ízlés határát súroló kinézetűnek tartották a viktoriánus korban.
