Az egyik legsokoldalúbban felhasználható és egyben egyik legértékesebb gyümölcsünk a kajszi. Egyik gyümölcs, amit a legnagyobb területen termesztenek, de a termőterülete ennek a gyümölcsnek is az utóbbi évtizedekben évről évre csökken. Számottevő a beltartalmi értéke, nagy karotin és A-vitamin tartalmán kívül, nagyon jó az étrendi hatása is. Ezt a jó étrendi hatást a kajszi a feldolgozás során is megőrzi. A termés nagyobb részét feldolgozzák, friss fogyasztása kisebb volumenű. Sajnos amennyire értékes gyümölcsöt terem, annál nagyobb a termesztésének kockázata.
Környezeti igényei
Magyarország északi határán található a gazdaságos kajszibarack termesztés. Mivel nagy a hőigénye, ezért fája és rügyei igen érzékenyek a téli fagyokra, a tavaszi fagyok pedig a virágaikra jelentenek veszélyt. Az egyik leg szárazság tűrőbb növényünk, azonban az öntözést meghálálja, ami termés szempontjából nagyobb haszonnal jár.
Kissé meszes és levegős talajokat kedveli, érzékeny a magas talajvízre.
Az ültetvények nagyobb része még napjainkban is a Duna-Tisza közepén található, termesztése a környezeti adottságok miatt kockázatos.
Alany- és fajtahasználat
Régen a vad kajszi volt a leggyakrabban alkalmazott alany. A száraz területeket is jól elviselő, erős növekedésű és mélyre hatoló gyökérzete jól alkalmazkodik környezetéhez. Még napjainkban is előszeretettel alkalmazzák az Alföld egyes területein.
Ma már a leggyakrabban alkalmazott alanyok a myrobalán magoncok. Ezek az alanyok a vad kajszinál gyengébb növekedésűek.
Használunk még szilva alanyokat is körülbelül öt százalékos arányban. Ezek az alanyok nagyon vízigényesek és hatalmas előnyük, hogy gutaütésre nem lesznek fogékonyak.
Kajszifajták
Magyarországon napjainkban is a „Magyar kajszi” fajtakör aránya a legnagyobb, körülbelül negyven százalékot tesz ki. Az óriás kajszi fordul még elő nagyobb mennyiségben, a „Rózsa kajszi” aránya már csökkenő tendenciát mutat. Bekerült a termesztésbe azonban néhány külföldi fajta is.
Ceglédi Piroska közép nagy gyümölcsű főként frissfogyasztásra alkalmas fajta. Korán termőre forduló, bőven termő, július elejétől már szedhető gyümölcs. Közepesen érzékeny a fagyokra és a gombabetegségekre.
Ceglédi óriás az áruültetvények húsz százalékát adja az „óriás” kajszi. A Ceglédi Piroska után nem sokkal szedhető nagy gyümölcsű, kellemes ízű , magvaváló friss fogyasztásra alkalmas fajta. Középerős növekedésű fája a fagyokra érzékeny.
Ceglédi bíborkajszi a ceglédi óriás után érik nem sokkal. Hazánkban körülbelül hat százalékban termesztik. Befőtt készítésre és friss fogyasztásra is kiválóan alkalmas , nagy, ízletes magvaváló a gyümölcse. Fája közepesen erős növekedésű, sokat terem és öntermékenyülő.
Magyar kajszi hazánkban a legelterjedtebb a termesztése bár termőterülete az utóbbi években csökkenést mutat. Kiváló ízű a közepes méretű gyümölcse, sokoldalúan felhasználható. Egyedüli hátránya, hogy nehezen szállítható, mivel már teljes éréskor és szedéskor puha. Korán termőre forduló fája közepesen erős, sokat termő és öntermékenyülő. Közepesen fogékony a betegségekre és a fagyokra sem túlzottan érzékeny.
Pannónia közepes gyümölcsei magvaváló fajták, Ízletes július közepén szedhető fajta. Feldolgozásra és friss fogyasztásra is használható. Fája korán termőre fordul, sokat és rendszeresen terem. Gombás betegségekre fogékony.
Ceglédi arany termése közepesen nagy, magvaváló sokoldalúan felhasználható fajta. Fája erős növekedésű öntermékenyülő fajta, jól viseli a fagyokat, rendszeresen és bőven terem.
