Érd el a lehető legtermészetesebb kertet!

A minap a kezembe került Heike Boomgaarden – Barbel Oftring -Werner Ollig: Természetes kert című könyve, amelyet azon nyomban el is olvastam, és amelyet jelen írásommal meleg szeretettel ajánlok minden kertbarátnak, kertészkedőnek!

Sok hasonló, albumszerű könyv került már a kezembe, amelyek mind nagyon szép képekkel voltak teletűzdelve, ám érdemi információt annál kevesebbet tartalmazott, ezért mindig valamilyen hiányérzettel tettem le ezeket a könyveket. A Természetes kert c. könyv azonban teljesen más volt: ugyan érdemes csupán nézegetni is a szebbnél szebb képeket, de még jobb, ha el is olvassuk, hiszen nagyon sok érdemi információt tartalmaz, melyeket ha követni kezdünk a kertünk kialakítása során, valóban sok-sok lépéssel közelebb kerülünk a természethez közelálló kert kialakításához!

Ahogy a könyv alcíme is sugallja: 35 ötlet a természetbarát kertészkedéshez, 35 lépésen keresztül közelíthetünk ahhoz, hogy természetközeli kertben élhessünk. Ahogy a szerzők is kiemelik, nem muszáj minden lépést megvalósítanunk a könyvből, de próbáljunk meg egyet-egyet a magunkévá tenni, és máris szerves részei lehetünk a természetnek. A könyv következetesen, lépésről-lépésre, ám témakörökre bontva foglalkozik a talaj, a víz, a növények, a konyhakert, a díszkert, a különféle természetes anyagok, a kert kialakításának témáival.

Lássunk a könyv néhány javaslatát, hogy mi is természetközelibb kertet alakíthassunk ki!

  • A talaj, mely a növények alapvető közege, az egyik legmeghatározóbb elem a természetes kertben. Legyen minél nagyobb a talajélet, amit a nagyobb humusztartalommal, vagyis a rendszeres komposzt-utánpótlással érhetünk el. Számomra a legérdekesebb az a javaslat volt, hogy évente már 3 l / négyzetméter komposzt elegendő ahhoz, hogy a talajunk élő és tápanyagban gazdag legyen.
  • A szerzők szintén hangsúlyozzák a mulcsolást, ezt az egyre kevésbé csapadékos területeken nem is lehet eléggé hangsúlyozni: a lenyírt fű, a növényi maradékok, a lehullott levelek, mind jó szolgálatot tesznek erre a célra.
  • A természetes kert mind teljesebbé tétele érdekében ne hagyjuk ki a vizet sem a kertünkből: alakítsunk ki kerti tavat, melyben csodálatos vízi világokat hozhatunk létre, és kertünk mikroklímáját is megváltoztathatjuk!
  • Ahol lehet, fogjuk meg a lehulló csapadékot, gyűjtsük be az esővizet: a legtöbb kertben sok tetőfelület áll a rendelkezésünkre, az értékes, lágy vizet semmiképpen ne engedjük le a csatornába!
  • Hasznos tanácsokat kaphatunk az öntözésről, hogy a leggazdaságosabb, hogy a legjobb a növényeknek.
  • Számos tippet kaphatunk a természetes kertben alkalmazható anyagokról, melyeket kerti épületekhez, utak kialakításához használhatunk fel, és amelyek szerves részévé válnak egy természetes kertnek.
  • Sok szó esik a könyvben a növények egészségéről, amely az emberek egészségét biztosítja, nem mindegy tehát mivel, hogyan nyúlunk hozzájuk. Hangsúlyozzák a tájfajták alkalmazását, a növények erősítésének fontosságát, a manapság elterjedt vegyszeres kártevőirtás helyett. Támaszkodjunk a rovarokra, vonzzuk be a rovarokat a kertünkbe! Hogy hogyan, ez is kiderül a könyvből!
  • Fedezzük fel a régi tájfajtákat, telepítsük azokat a kertünkbe, alkalmazzunk vegyes kultúrákat, vetésforgót!
  • Foglalkozik a könyv a gyümölcsökkel, bogyósokkal, a konyhakerti növényekkel, és azzal is, hogyan legyen a kertünk többgenerációs vagy gyermekbarát kert.
  • Nem maradhat ki az erkély- vagy balkonkertészkedés sem, bőven kaphatunk ebben a témában is tanácsokat.

Számomra külön öröm volt, hogy a könyvben konkrét fajtákat hoznak példának a szerzők, amelyeket a magyar lektorok magyar fajtákkal egészítettek ki, tehát a könyv teljesen adaptált a magyar viszonyokra!!!

Ajánlom tehát minden kertbarátnak olvasgatásra és elsajátításra, ajándéknak is kiváló lehet számukra.

Legyen minél több természetes kert Magyarországon!!!

Ha elolvastátok, kíváncsi vagyok a Ti véleményetekre is a könyvről, írjátok meg nekem hozzászólásban!

 

Total
0
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Előző cikk

A csillagfürt (Lupinus) jellemzése, ültetése és gondozása

Következő cikk

A csüngő barkafűz (Salix caprea Kilmarnock) jellemzése, ültetése és gondozása

Kapcsolódó cikkek