A kapor (Anethum graveolens) egyéves lágyszárú növény, melynek magassága akár másfél méter magas is lehet. Termése ikerkaszat, virágzata sárgás színezetű, levelei finoman szeldeltek.
A konyhában a kapornak minden föld feletti részét hasznosíthatjuk, a zöld részeket frissen vagy szárítva, a termését pedig őrölt vagy egész formájában tudjuk felhasználni.
A kapor Indiában és Japánban őshonos növény.
A kapor nevelése
A kapor nevelése nem könnyű, de nem is nehéz, a hobbikertészek is bátran nevelhetik, elboldogulnak nevelésével.
Amennyiben elegendő hely van neveléséhez, akár balkonon is termeszthető, a fagytűrése jó, de a kaprot minden évben újra kell vetni és háromévenként célszerű új helyet keresni számára.
A kapor ültetése, gondozása
A kapor kiskertekben magvetéssel termeszthető, a tavasz első hónapjaiban van a vetési ideje. Mivel a kapormagok sötétben csíráznak, így célszerű a vetést legalább két centiméter mélyen elvégezni. A kapor vetőanyagának nem a legjobb a csírázási képessége, ami azt jelenti, hogy ha arányait nézzük kevés magból kel ki növény, így ne spóroljunk a vetésnél a vetőmaggal, bátran szórjuk ki.
A gyenge magoncok fejlődését segíthetjük, ha gyommentesítést végzünk, hamarabb kikelnek. Ha balkonon vagy cserépben neveljük, gondoskodjunk a gyakoribb és alaposabb öntözésről, de itt gazokkal nem kell számolnunk, természetesen ha nem kerti, hanem általános virágföldet használunk ültetésnél.
Melyek a kapor igényei?
A kapor igényei a fejlődésnek különböző szakaszaiban eltérőek, ezért viszonylagos nehézséget jelent nevelése. A fiatal töveknek megfelel, ha félárnyékos helyre vetjük, később azonban a kielégítő fejlődéshez erőteljes napsütésre van szüksége. Ugyanez a helyzet a vízzel is, kezdetekben kevesebbet öntözzük, majd virágzás idején rendszeresen pótolni kell a nedvességet számára.
Talajigény szempontjából nem érzékeny a kapor, az összes hazai talaj típuson megél, azonban a pangó vizet nem szereti ezért azt kerüljük.
Ajánlatos a kert naposabb, melegebb részére vetni, később a cseperedő tövek jó körülmények között növekedhetnek.
A kaprot, ha levéltetvek támadják meg, a levelek végei elszáradnak. Ha túlöntözzük a növényt, vagy földje összetömörödik, a levelek színe pirosra vagy sárgára színeződik ilyenkor elsatnyul a növény. Ügyeljünk tehát a jó víz és tápanyag ellátásra és munkánk nem lesz eredménytelen és hiábavaló.
Mire használható a kapor?
Két szerepkörben ismert főképpen, egyfelől a tökfőzelék hagyományos fűszere, másfelől a savanyúságok tartósítószere, de felhasználásai köre jóval szélesebb körű.
A zsenge hajtásait a nyár első harmadától kora őszig lemetszhetjük, a folyamatos betakarítást után vetéssel oldhatjuk meg, vagyis a tavasz későbbi hetiben is szórhatunk kapor magot, akár kerti ágyásba, akár balkonba.
Konyhai felhasználása
A konyhában a kaprot használhatjuk, frissen, szárítva, de akár fagyasztva is. Nagyon jó ízesítője a húsos, zöldséges és krémleveseknek.
A kapor jól illeszthető a főtt, párolt vagy egészben sütött húsoknak, szinte minden hús számításba jöhet.
Sokféle zöldséggel is párosítható, de készíthetünk belőle önteteket, mártást és zöldsége krémeket is, sajtokhoz, sajtkészítményekhez és túrókészítményekhez is kiváló.
Mivel nagy az illó olaj tartalma, víz és rost tartalma friss kapornak fogyaszthatják azok is akik a diétás ételeket használják.
Amennyiben szeretnénk, hogy aromája és vitamintartalma megmaradjon, csak a főzés vége felé adjuk az ételhez, mivel a hosszú hőkezelés nem kedvez felhasználásakor.
