Ahhoz, hogy beleszeressen az ember a saját kertjébe, tudnia kell, hogy milyen céllal készül az, pontosabban mit vár a kertjétől a jövőben.
Növényeket is a kert rendeltetése alapján érdemes választanunk, mivel azok gondozása is a mi feladatunk lesz.
Ilyen választás lehet:
A hűvöst adó lombos fák telepítése
Nagy odafigyelést igényel, mert nem mindegy mekkora habitusú fa kerül a kertbe, és többnyire fát több évtizedre választunk.
A kerti tó építése
A hatalmas fákhoz hasonlóan itt is alapos meggondolásra van szükség, mielőtt nekikezdünk. Hiába szereti a legtöbb ember a vizet, jómagam is, nem mindenkinek ajánlott a kerti tó, mivel jóval többet kell törődni vele, mint ahogyan azt a hobbikertészkedők elképzelik. Ha nem fektetünk elég munkát bele, előfordulhat, hogy csalódás lesz a végeredmény.
Nagyon fontos feladat a kert kinézetének megtervezése, de azt kell mondanom, hogy alapos előkészületek híján a csodás kert megvalósulása csak utópisztikus marad, és állandó küzdelem lesz az osztályrészünk.
Milyen előkészületeket kell elvégeznünk? Vagyis mire figyeljünk oda!
Talaj
A talaj minősége
Az egyik alapvető problémát a talaj minősége szokta legtöbbször előidézni (tápanyagmegtartó-képesség, alacsony humusztartamom), amely javítására remek alkalmunk nyílik a talajmunkák során.
A kert szintezésekor legtöbbször talajfeltöltés történik, ám a megvásárolt talaj minősége gyakran a várakozásoktól elmarad. Amennyiben a föld az altalaj rétegből van kiszedve (felső talaj alatti 30 cm-ről), az inkább mikroorganizmusban szegény talajnak vagy teljesen élettelen közegnek tekinthető, mintsem tápanyagot szolgáltató földnek.
A föld színe némi tájékozódást ad a vásárlónak a talaj minőségéről, de annak beltartalmáról és értékéről vajmi keveset árul el. Legtöbbször nem szántóföldről kerül ki a megvásárlandó talaj, de az sem garancia manapság arra, hogy az kifogástalan lenne. Hiszen alig folyik a mezőgazdasági területeken szervesanyag-pótlás, ami fenntartaná a talaj tápanyag-gazdagságát.
A megoldás mindig a talaj javításában van, és a tápanyaggal való feltöltésben.
Ilyen a:
Gyomszennyezettség
Másik alapvető probléma a behozatott talaj gyommaggal való szennyezettsége. A legnagyobb problémát mégis pl. a tarackoló gyökerű tarackbúza (Agropyron repens ) és a szulákgyökérzet (Convolvulus arvensis) okozza. A gondosan szétterített talajból, hogy milyen gyomnövények sarjadnak életre, az legtöbbször csak a fűben mutatkozik meg egy laikus számára, amikor már szinte lehetőség sincs ellene védekezni (a tarack egyszikű mivolta miatt).
A kerti talaj fizikai szerkezetének javítása
Többnyire a kötött, nehéz talajok esetében indokolt, hogy az agyagos, sárossá váló talajt fizikailag megjavítsuk valamilyen könnyűszerkezetű anyaggal, mint a termőhomok vagy érett komposzt, esetleg tőzeg. A megmunkált száraz talaj tetejére szórjuk ki legalább 5 cm vastagon az említett anyagok egyikét, de akár vegyesen is tökéletes megoldást nyújt.
Termőhomok esetében nem szükséges a bekeverés, de komposztot és a tőzeget be kell keverni a föld felső 10 cm-ébe. Ezzel az eljárással a talaj felső rétegén sokat tudunk javítani, morzsás felületet, fűvető magágyat tudunk készíteni.
Talajkezelés
1.Az élettelen talajok kezelése manapság gyorsan történik, és három dologra van szükségünk hozzá: mikroorganizmusokra, humuszra és szerves anyagra. A mikroorganizmusokat már módunkban áll folyadék segítségével bejuttatni a talajba (Embio), és ugyanez érvényes a humuszra is (Prohumin). A szerves anyagot, ami a talaj szerkezetének javítására is szolgál, és táplálja az élő szervezeteket, csak szerves anyag bejuttatásával (Italpollina, Horto bio, DCM talajjavító) tudjuk elérni.
A talaj puffer képessége (immunrendszere) nagyobb részt a szerves anyag tartalmával van összefüggésben, ugyanis ha magas a talajban előforduló szerves anyag mennyiség, annál jobban képes a közömbösíteni, tompítani a vele szemben történő romboló hatást (erózió), ami a helytelen műtrágyázás és a helytelen talajművelés következménye.
2.A gyomtalanítás fontossága az előkészület egyik alappillére, főleg az évelő gyomok esetében rendkívül fontos, illetve annak a kivitelezési időpontja. Tarack esetében nem mindegy mikor történik a gyomirtás, mert a glifosát hatóanyagú szer (totál gyomirtó) csak jól kifejlett levélzet esetében hatékony. A leghatékonyabb időszak permetezésre tavasz vége és nyár eleje (aszálymentes időjárási viszonyok között).
Tehát előrelátóknak kell lennünk, és fel kell készülnünk a kert megépítésére időben (talaj gyomtalanítására), ha a fennáll a veszélye a nehezen kiirtható gyomok megjelenésének.
Dísznövény ültetési útmutató
A faiskolából vagy az árudából kikerülő növények legtöbb esetben csak simán belekerülnek a földbe. Legtöbbször szorgalmas öntözéssel le van tudva velük kapcsolatos gondoskodás. Amelyik növény szerencsés, az jobb talajba kerülve szépen fejlődik és virul évekig, a nem szerencsések legyengülnek és éhen halnak.
Sokan elcsodálkoznak azon, hogy a növényeket táplálni kell.
Az élőlényeknek igen fontos a gyarapodásukhoz és az egészséges létükhöz a kiegyensúlyozott és rendszeres tápanyagellátás.
Hogy ne a véletlenre legyen bízva a munkánk eredménye, nagyon fontos az ültető gödör előkészítése:
- fertőtlenítők használatával,
- szerves és ásványi eredetű tápanyagok belekeverésével a földbe, amely megalapozza a növény megeredését és az életét.
Persze van olyan talajjavító is, ami kettő az egyben tulajdonságával leegyszerűsíti az ültetést, mert egy munkával megoldja a tápanyagszórást, hogy sikeres legyen a dísznövény ültetése.
Mindenképpen javasolni tudom a DCM ültetéshez használatos talajjavítóját. Engem különösen meglepett idén nyáron a talajkondicionáló hatékonysága. Egy kertben az elhúzódó talajcsere miatt 10×10-es cserepekben várakozott két hónapig 30 db évelő. A DCM talajjavítóval ültettem el őket, esélyt adva nekik a túlélésre.
A kis csenevészek meghálálták a gondoskodásomat, mert szeptemberben megtáltosodva és virágpompával fogadtak a kertlátogatásom során.
Örökzöldek ültetése
Örökzöld ültetésénél sokkal gondoskodóbbnak kell lennünk, mint lombhullató növény esetében. Az örökzöld esetében nem szerencsés, ha némi levélvesztés történik ültetés után, mivel nem sok esélye van annak, hogy visszanő. Inkább előzzük meg bajt, mintsem utána gyógyítgassuk a növényt!
Az ültető gödör (tápanyagozás) előkészítése után nagyon fontos, hogy a földbe került örökzöld növényt beöntözzük foszfitexes magnéziummal és folyékony humusszal-Prohiminnal. Ugyanis a folyékony erő gyors gyökerezésre serkenti a növényt, a humusz pedig azonnal felvehető tápanyagot szolgáltat.
A gondosan elültetett örökzöldek minden gond nélkül fognak gyökeret ereszteni és gyorsan fejlődésnek indulnak. A kondíciójukat megőrzik, és a gombafertőzéseket legyőzik, ellenállóbbak lesznek a környezeti hatásoknak.
Hogy ezt az erőnlétet állandóan fenntudjuk a növényekben tartani, minden évben legalább egyszer az öntözéses tápanyagozás legyen megismételve ( ha a gyógyítani szükséges az állományt, havi ismétlés fog eredményt produkálni).
Molnár Gábor Éva kertészmérnök,
a füvesasszony
