„Aki árvácskát ajándékoz, annak komolyak a szándékai, és ragaszkodni fog hozzánk, mint árvácska a földjéhez. Nélkülünk elhervadna”.
Az árvácskát a barátság jelképének is tartják, mely kedves kis virágot többnyire cserépben kapjuk és adjuk, leszakítva vagy csokorba kötve ritkán ajándékozzuk.
A kerti árvácska egy kertészeti hibrid növényfaj, ami az ibolyafélék családjához, és az ibolya nemzetségbe tartozó háromszínű árvácska és más ibolya fajok keresztezésével jött létre, a tizenkilencedik században. Mivel kétnyári növény ezért az életciklusa két évig tart.
Kerti árvácska (Viola wittrockiana) jellemzése
A növénynek nem bonyolult a gondozása, egyszerű kedves virág, ami számtalan színben hozza változatos virágait. A nagyvirágú változatok tavasszal hozzák a sárga és piros színen át a kékeslila színűig, jellemzően sötét szemfolttal nyíló virágaikat. A kisvirágú változatok virágai is sokszínűek lehetnek, ezek szemfolt nélküliek és rendszerint nyáron vagy ősszel virágoznak. A kerti árvácskák között megtalálhatóak az egyszínű változatok is, fehér, rózsaszínű, világos és sötétkék, mély lila, piros, citromsárga, bordó színűek, melyeknek a közepe, fehér vagy sárgaszínű.
A kerti árvácska gyorsan növekedő virág, amit ha megfelelően gondozunk, akár hosszú hónapokon keresztül megajándékoz bennünket virágaival. Fajtól függő a magasságuk, tíztől huszonöt centiméterig terjedhet. A kezdeti időben a növekedésük bokros, majd a virágzás idején megnyúlnak.
A növény nagyon sokrétűen alkalmazható a kertekben, hiszen ültethetjük kertbe szegélynek, virágágyásokat alakíthatunk ki belőle, gyönyörű dísze parkoknak, tereknek. Ültethetjük balkonládába, dézsába, dísze lehet erkélyeknek, ablakoknak, üde színváltozatot varázsolhatunk belőle közvetlen környezetünkbe.
Kerti árvácska (Viola wittrockiana) gondozása
Gondozása viszonylag egyszerű, könnyen nevelhető szeretni való kis növény. Meghosszabbíthatjuk a virágzását, ha eltávolítjuk az elnyílt virágait. Helyre nem igényes, bárhol jól érzi magát, akár tűző napon, akár félárnyékban. Inkább a hűvösebb, húsz fok alatti hőmérsékletet kedveli, mivel nagy melegben felnyurgulhat, erőtlen hajtásokat nevel és a színe is fakóvá válhat.
Kerti árvácska (Viola wittrockiana) ültetése, szaporítása és betegségei
Általában a palánták ültetésére tavasszal kerüljön sor, március elejétől, április végéig legmegfelelőbb időpont az ültetésre, de lehet próbálkozni őszi ültetéssel is. Az őszi ültetést úgy végezzük, hogy még a fagyok megjelenéséig gyökeret hozzon a növény, ezért szeptember végéig október elejéig ültessük el az árvácska palántákat. Az ültetéshez legjobb, ha laza, tápdús jó vízáteresztő képességű talajt használunk.
Az árvácska szereti a rendszeres bőséges öntözést, soha ne hagyjuk a földjét kiszáradni. Lehetőség szerint kéthetente pótoljuk a tápoldatot, szebbek lesznek a virágok. Nagy meleg és száraz nyár esetén hasznos lehet, ha időnként tápoldattal permetezzük meg a növényt.
Legegyszerűbben magról szaporíthatjuk az árvácskát, de próbálkozhatunk a szárdugvánnyal történő szaporítással is. A magokat június és júliusban vessük el, amihez használjunk tőzegalapú virágföldet. A magok keléséhez sötétre van szükség. A vékonyan rostált földdel betakart magokat takarjuk be. Amikor megjelennek a hajtások, akkor tegyük minél világosabb helyre, hogy fejlődni tudjon a növény. A sűrűn kelt felesleget ritkítással távolítsuk el, majd a fejlett palántákat egyesével ültessük kisebb cserepekbe.
Az árvácska betegségei lehetnek a gombás foltok megjelenése a leveleken. Ilyenkor el kell különíteni a beteg növényt és gombaölő szerrel kezelni. Amikor gyökérrothadás következik be a növénynél, akkor a gyökereket támadja a gomba, ezért vigyázni kell, hogy ne legyen fertőzött a föld, ahová az árvácska kerül. A hűvös, nyirkos környezet a lisztharmat támadásának kedvezhet, mely ellen a megfelelő környezet biztosításával védekezhetünk.
