Az utóbbi időben reneszánszukat élik a sövények, ma már számtalan, strapabíró, akár örökzöld sövénynövényt telepíthetünk a kertünkbe. A siker a legtöbb esetben garantált ezekkel a fajtákkal, ám van néhány gondozási tudnivaló, amit nem árt betartanunk, ha hosszú évtizedekig szép, gondozott sövényt szeretnénk.
A sövények esztétikai értékük mellett, hasznosságuk (pl. belátás megakadályozása) és ökológiai értékük (állatoknak búvó- és fészkelőhely; bogyóik fogyasztása) miatt sem elhanyagolható elemei minden típusú kertnek. A legtöbb esetben helyettesíthetjük vele a kerítést, csupán azt a néhány évet kell kivárnunk, amíg a növények elég magasak lesznek, hogy megakadályozzák a belátást és a bejutást, utána már csak a hasznait élvezzük. Egy kerítéssel ellentétben nem kell néhány évente újrafesteni őket, vagy pótolni az elkorhadt deszkákat. Nem beszélve arról, hogy a sövény nagy zöld felületet jelent, ami javítja kertünk levegőjét (jelentősen csökkenti a levegő szennyezettségét is) és klímáját is. Emellett csökkentik a telekre bejutó zajokat is.
A sövények gondozása
Egy többéves, beállt sövény gondozása nem igényel sok időt, és mivel látványa sokkal megnyugtatóbb, mint bármely kerítésé, megéri a vele való törődés! Jó tudni, hogy még a legkeskenyebb helyekre is ültethetünk sövényt, csupán jól kell kiválasztani a megfelelő fajtát. Általában egy sövény szélessége legalább 60-70 cm széles, de ha ennél keskenyebbet szeretnénk, akkor oszlopok közé drótból kell tartókat szerelnünk, ami nem engedi, hogy szélesebbre nőjön a sövényünk, és így jól kordában tudjuk tartani a szélességét. Ez hasznos lehet például egy autóbejáró mentén telepített sövény esetén, amikor a kerítés és a bejáró mellett csak keskeny helyünk van, és nem szeretnénk, ha a sövény ágai kárt tennének az autóban.
Azokat a sövényeket, amelyek gyorsan növő növényekből állnak tavasztól őszig kétszer vagy háromszor szükséges megnyírni. Mielőtt azonban a nyíráshoz hozzákezdenénk, vizsgáljuk át a sövényt, hogy nem költ-e benne éppen egy madár. Általában igaz, hogy augusztus végétől már nem nyírjuk a sövényeket, hogy az újonnan hozott hajtásoknak legyen elég ideje megerősödni a téli fagyok beállta előtt, ám a nyitvatermő sövényeket, mint például a leylandi ciprust, még érdemes augusztus végén is visszavágni, hogy erőteljes növekedését ezzel visszafogjuk egy kicsit.
Felmerülhet a kérdés, hogy mivel nyírjuk a sövényt? Kisebb, kevés növényből álló sövényeket sövénynyíró ollóval nyírhatjuk, hiszen ez csendes és olcsó, környezetbarát megoldása a sövény nyírásának. Ha hosszabb szakaszon rendelkezünk sövénnyel, és azok már magasabb példányok, akkor inkább válasszunk akkumulátoros sövénynyírót, ezek halkabban működnek, mint motoros változataik. Biztonság szempontjából a legkevésbé szerencsések a hálózatról működtetett, vezetékes sövénynyírók, ezekkel nagyon körültekintően járjunk el!
Új sövény nyírása
Amikor új sövényt telepítünk, jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy azt a kezdettől fogva nyírni és alakítani szükséges. Nem szabad megengedni, hogy egyből teljes magasságúra nőjenek a növények, mert így egy ritka, ágrendszerrel alig-alig rendelkező sövényünk lesz. Bármennyire is fájó visszavágni, amikor általában azt szeretnénk, hogy minél hamarabb megnőjön, mégis meg kell tennünk. Ha nem vágjuk vissza többször, drasztikusan, akkor alul nem fog elágazásokat hozni, így alul ritka marad, ami a későbbiekben csak elvétve sűrűsödik be.
Tehát ültetés után vissza kell vágnunk a sövényt kétharmadára vagy a felére, mert így arra ösztönözzük, hogy a visszavágás alatt újabb ágakat hozzon, így az alsóbb részek is bebokrosodnak és sűrűbbek lesznek. Azután, ahogy elkezdenek növekedni, minden évben le kell vágnunk 10-15 cm-t a tetejéből (lombhullatók esetében tél végén, örökzöldeknél tavasszal), így sokkal szebb és tömörebb sövényt kapunk majd végeredményül.
A sövények nyírásánál még egy nagyon fontos szempontot kell figyelembe vennünk: alul valamivel szélesebbnek kell lenni a sövényünknek, mint felül, vagyis trapéz formára kell nyírnunk a növényeket. Ennek több oka is van: egyrészt az alsóbb részek is kapnak fényt, ami miatt kevésbé fognak felkopaszodni, másrészt a növények stabilabban állnak, és a hó is könnyebben áthull rajtuk.
TIPP! A nyírást kezdjük alul, mert felfelé haladva a levágott részek akadálytalanul le tudnak hullni a talajra, így könnyebb lesz összeszedni őket. Utoljára maradjon a teteje, és ha hosszabb szakaszon kell dolgoznunk, akkor húzzunk ki zsinórt, hogy egyenesre tudjuk vágni a sövény tetejét.
Egyéb tudnivalók
Hosszabb, szárazabb időszakokban ne feledkezzünk meg a sövények öntözéséről sem, főleg, ha csupán néhány éves tövekről van szó, mert a vízhiányos időszakokat ők is megsínylik. Egy tömör, idősebb sövény nem engedi a tövéhez az esővizet, ezért időnként alaposan locsoljuk be őket. Emellett évente legalább egyszer trágyázzuk meg a növények töveit, szerves trágyával, komposzttal vagy általános műtrágyával.
Idősebb sövények esetében sokszor felmerül a kérdés: meg lehet-e fiatalítani az idős töveket vagy egyszerűen vágjuk ki őket, és telepítsünk új növényeket. Bizonyára mindenki fájó szívvel vágna ki egy már beállt, jól takaró sövényt, annak árán, hogy az új növényeknek még évekbe telik, mire megnőnek, így újra jól láthatóvá válunk a szomszédból vagy az utcáról. Célszerű tehát az ifjítás mellett döntenünk, amely a legtöbb sövényfajta esetében jól alkalmazható. Itt azonban célszerű különbséget tennünk a lombhullató és az örökzöld fajták között:
A lombhullató sövények még a drasztikus visszavágást is jól viselik, sőt még az örökzöld tiszafa esetében is megtehetjük, hogy a vastagabb ágakig visszavágjuk az ágait. Azonban a fenyőfélék, ciprusok (pl. leylandi ciprus, oregoni hamisciprus) esetében ezt nem tehetjük meg, mert ha azokat a barna, fás részekig visszavágjuk, soha nem fognak többé kihajtani! Tehát a fenyőfélék esetében csak a zöld hajtásokból vágjunk vissza, így tavasszal újra fognak hajtani.
Néhány gyakoribb sövénynövény
A fagyal évtizedek óta az egyik leggyakrabban alkalmazott sövénynövény, mely félörökzöld, rendkívül szívós, és jól bírja a városi, szennyezettebb levegőt is.
Ha örökzöld sövényeket szeretnénk, akkor telepítsünk babérmeggyet, korallberkenyét vagy japán babérsomot, melyekről részletesen írtunk korábbi cikkeinkben itt, itt és itt.
Szintén igen népszerű sövénynövény a borbolya, melynek számos fajtája és változata létezik, előnye, hogy jól tűri a rosszabb, szárazabb talajokat is, és vannak lombhullató és örökzöld típusai is.
Népszerű, őshonos örökzöld a tiszafa, mely jól visel minden típusú talajt, és viszonylag gyorsan nő, jól ifjítható. Szintén írtunk róla itt.
