Napjainkban, amikor a reklámok behálózzák életünket, ilyenkor tavasszal nincs olyan ember, aki ne hallott volna még a medvehagymáról.
Magyarországon már régóta használják, népies elnevezése: a sajamás, poszhagyma, sarima.
A medvehagyma (Allium ursinum) elsősorban erdei növény, fokhagyma illata messzire érződik, Bükkösökben, főleg a Dunántúlon egy-egy túrázás alkalmával találkozhatunk vele tömegesen, de mára már kiskertek termesztett növényei között is megtalálhatjuk.
Hogyan és hova ültessünk medvehagymát?
A medvehagyma, amint azt az erdőkben is tapasztalhatjuk, az árnyékos vagy félárnyékos helyet szereti, ezért érdemes a kertünkben olyan helyet keresni az ültetéshez, ahova nem tűz közvetlenül a napnak sugara. Legjobb gyümölcsösökbe, vagy fás területre ültetni. Ideális ültetési időszak számára a kora tavasz, április végéig terjedő időszaka. Mivel nem igényes növény különösen nem kell a talajviszonyoknak nagy jelentőséget tulajdonítani, minden talajban megterem, lényeg, hogy nedves legyen a talaj. Különösebb trágyázási igényei sincsenek.
A telepítést érdemes ősszel végezni. Gondozást nem igényel, ősszel a lehullott levelektől, tavasszal az esetleges gyomoktól kell csak megtisztítanunk.
Szükség esetén választhatunk ültetéshez balkon ládát vagy virágcserepet is, ekkor többszöri öntözésre van szükség és termőhelyét hamar kinőheti.
Szaporítása
A medvehagyma szaporítása történhet magról, amelyeket egy-két centiméter mélyen ültessünk el, vagy ültethetjük a már kész hagymás növényként is, amikor már a levelek kifejlődtek. Általában az ültetési mélység tizenöt-húsz centiméter legyen.
Szedése
A medvehagyma két-három hónapig nő, mivel rövid szezonú növény. A leveleket virágzás előtt szedjük, mivel ekkor a legízletesebbek és legnagyobb a szárazanyagtartalmuk. Az első szedést csak két -három év után kezdjük el, ugyanis ekkorra a növények már kellőképpen megerősödnek és nem károsítjuk a levelek eltávolításával a növényt.
Mire használjuk a medvehagymát?
A medvehagyma felhasználásánál legyünk óvatosak, hiszen látványra nagyon hasonló a gyöngy- virághoz, így könnyen össze téveszthetjük azzal és tudjuk, azt hogy a gyöngyvirág mérgező. A medvehagymáról meggyőződhetünk úgy is, hogy levelét kezünkkel összedörzsöljük és hogyha fokhagyma illatot áraszt, akkor „ jó helyen járunk”.
Frissen fogyasztva ízletesebb, és mivel nem veszít íz és aroma anyagaiból, alkalmas szárított vagy fagyasztott tartósításra is.
Készíthetünk belőle salátákat, adhatjuk levesekhez, vagy ételek fűszerezéséhez is,mert felhasználása sokrétű. A medvehagyma nagyon sokféle vitamint tartalmaz, így sajtok ízesítésénél is bevált módszer.
Számos jótékony egészségügyi hatása is bizonyított, hatóanyagai megegyeznek a fokhagymáéval, fogyasztása kedvez a szív és érrendszeri betegségek, vérnyomáscsökkentés kezelésére is.
Korán nyíló fehér virágai miatt igen kedvelt méh legelő, a medvehagyma méz beltartalmi értéke megegyezik a frissen fogyasztott növény értékével.
“Ideális ültetési időszak számára a kora tavasz, április végéig terjedő időszaka. Mivel nem igényes növény különösen nem kell a talajviszonyoknak nagy jelentőséget tulajdonítani, minden talajban megterem, lényeg, hogy nedves legyen a talaj. Különösebb trágyázási igényei sincsenek.
A telepítést érdemes ősszel végezni. Gondozást nem igényel, ősszel a lehullott levelektől, tavasszal az esetleges gyomoktól kell csak megtisztítanunk.”
Most akkor kora tavasszal (ez az ideális) vagy ősszel (ekkor érdemes) kell telepíteni??