Home Szobanövény A kókuszpálma (Cocus nucifera) jellemzése és gondozása

kókuszpálma
Tetszett a cikk?

A kókuszpálma egy jellegzetes növénye a trópusi partvidékeknek, ami olyan növény, melynek szinte minden része valamilyen tartalmas célra felhasználható. Származási helyét Ázsia és Ausztrália között elterülő szigetcsoportról valószínűsítik. A kókuszpálma sok helyen előfordul, mivel a lehullott magok sokáig csíraképesek maradnak és az anyanövénytől akár négyezer kilométerre is kezdhetik csírázásukat ott, ahová tengeren úszva eljutnak.

A növény minden részét felhasználják a trópusi vidékeken. Az őslakosok számára az élet alapja. Fogyasztják, gyógyítanak vele, öltözködésre, de még ékszerek készítésére is hasznosítják. A kókuszpálma legyezőszerű levelei gyönyörű látványt nyújtanak és a trópusi nyaralás hangulatát idézik: tengermoraj, napsütés.

A kókuszpálma (Cocus nucifera) jellemzése

A kókuszpálma egyenes, vagy ívesen meghajló törzse gyakran a huszonöt-harminc méter magasságot is eléri. Gyökérzete nem mélyre hatoló, mégis ellen áll az erős viharoknak a járulékos gyökérzetének köszönhetően, melyek a földfelszín felett kitámasztják. Szárnyalt levelekből álló levélkoronája három-hat méter hosszúak. A kókuszpálma szobanövényként is nevelhető, jóval kisebb termettel.

A kókuszpálma (Cocus nucifera) mint szobanövény

A növény szép egzotikus dísze lehet a lakásnak, ha biztosítjuk számára a megfelelő nevelési körülményeket. Trópusi származásából adódóan melegigényes növény, fontos, hogy biztosítva legyen számára a fény, a meleg és a megfelelő páratartalom. Nyáron nyugodtan tarthatjuk szabadban, akár még napos helyen is, esetleg a déli órákban, amikor legjobban tűz a nap, lehet szüksége árnyékolásra.

A kókuszpálma vízigénye átlagos, öntözni szükség szerint kell, amikor látjuk, hogy kezd a föld alatta kiszáradni. A pangó víz nem tesz jót a növénynek. Tápanyagpótlást hetente végezzünk, a nyári időszakban, tavasztól ősz kezdetéig. Télen nincs szükség tápoldatra.

Mivel a kókuszpálma igényes a magas páratartalomra, a levegő párásításáról gondoskodjunk vízzel történő permetezéssel. Párásításra főleg a téli időszakban, fűtési szezonban van szükség. A növényt szükség szerint ültessük át, lehetőleg tavasszal, de ha azt szeretnénk, hogy sokáig megmaradjon,  és szép legyen a növényünk, kétévente ültessük át. Átültetésnél ügyeljünk arra, hogy a kókuszdió kilógjon a talajból, azért, hogy a gyökereknek a cserépben legyen elég hely.  A kókuszpálma a betegségekkel, kártevőkkel szemben ellenálló, nem jellemző, hogy betegségek támadnák. Esetlegesen, ha alacsony a páratartalom, vagy a körülmények nem ideálisak számára, a levél csúcsai megbarnulhatnak. Az alsó levelek időnkénti leszáradása természetes folyamat a törzsképződés szempontjából.

A kókuszpálma (Cocus nucifera) szaporítása

A növényt magról, azaz a kókuszdióról lehet szaporítani úgy, hogy a kókuszdióról a külső rostokat eltávolítjuk. A lecsupaszított gyümölcsre meleg vizet öntünk, hogy félig ellepje. Ezután tegyük meleg helyre és tartsuk melegen. Körülbelül két hónap kell a csírázáshoz, mely után ellehet ültetni, oly módon, hogy  a kókuszdió alsó része kerüljön az ültető közegbe. (Az ültető közeg lehetőleg kókuszrost legyen). Ültetés után tegyük a növényt meleg és világos helyre, és rendszeresen öntözzük. Ha mindent megfelelően és odaadóan csináltunk, kapunk egy szép új fiatal növényt.

Sikeresen szaporíthatunk úgy is kókuszpálmát, hogy a kertészeti centrumokban kapható előcsíráztatott anyanövényt megvesszük és elültetjük.

Válasz

HÍRES KERTEK

Fried Kastélyszálló kertje

Csak kevesen tudják, hogy Magyarországon több száz park és kert látogatható, közöttük gyönyörű botanikus kertek és csodálatos kastélykertek. Ezek között találhatunk számtalan növényfajt megismertető...